2013. január 14., hétfő

Nagy kert, nagy öröm

Ez a blog arra is jó, hogy végre leltárt készítsek a növényekről. Szerencsére kevés olyan növény volt, amelyik nem eredt meg az ültetést követően, olyan viszont volt, amelyikkel én nem voltam elégedett, volt amelyiket odaajándékoztam munkatársamnak, s olyan is volt, amelyiket kivágtunk, mert olyan mértékben ellepték a tetvek. A borókákkal ezért vigyázni kell, nagyon sokan ajánlják őket a thuják helyett, de borókát csak napos helyre! Egy pici árnyék, és már tele van pajzstetűvel, és úgy elcsúfítja szegényt, hogy az csuda.
Mondjuk a cornus kousával nem volt szerencsém, talán hármat is elültettem, és mindegyik földobta a bocskort. Úgy döntöttem, kár a pénzért és az időért, ilyenem nem lesz, és kész. Attól még nem áll meg a Föld.
Persze nehéz lemondani bármiről is, mert az már valószínű kiderült, hogy elég hamar gyűjtő lettem. Szabályosan vadásztam a különleges növényekre, reszkettem érte, hogy nekem is legyen olyan. Nyugi, nem ragályos, én elvagyok vele, a családom is megszokta már.

Nagyon sok növényt rendeltem online kertészetekből, szerencsére általában elégedett voltam velük.
Tavaly ősszel viszont fölfedeztem (teljesen véletlenül) egy kertészetet, Barkóca faiskola a neve, és Kaposvártól nincs is messze, Szántódon van. Kifejezetten nagyméretű növényei vannak csudajó áron.
Kissé belesápadtam, mikor láttam, hogy a japán díszkörte (pyrus calleryana chanticleer) 2 méteres magasságú háromezer Ft-ért kapható nála, mikor én legalább ennyit adtam egy húsz centis példányért a Treemail Kft-nél. Az utcára volt kiültetve, várva, hogy egyszer termetesebb fa lesz belőle. Na szépen fölkerekedtünk, és vettem nála egy db-ot belőle, kicseréltem az utcán levővel, a másiknak találtam még helyet az első udvarrészben

Ez az őszi lombszíne a Pyrus calleryana chanticleer fának. Azt kell mondjam, hogy ilyen ragyogó vörös színt kevés növény produkál, és nagyon sokáig a fán van. Egyébként csupa jót lehet róla mondani, kb. 10 méter magasra nő, de kompakt koronája lesz, tavasszal csupa-csupa fehér virág, kártevője pedig nincs. Mindenkinek csak ajánlani tudom, kiskertben is elfér.




Szintén a Barkóca kerttől hoztuk a japán vörösfenyőt, larix kaempferi. Érdekes módon ezt a fajtát sem találtam máshol, itt egy kb.2,5 méteres példányt hoztunk 4-5 ezer Ft-ért.
Férjemet még nem igazán fogta meg a kertészkedés, bár tagadhatatlanul büszke az udvarra. Amikor hoztuk a fenyőt, lévén igen hosszú az ősz, még kékes volt a lombja, rá két hétre a hideg megtette a hatását, és teljesen bevörösödött. Amikor kint sétáltunk a kertben, ránézett, és megjegyezte: Na, ez is elszáradt szépen. - Nem baj, mondom, tavasszal feléled, ne izgulj!
A japán vörösfenyő kékesebb lombú, mint az európai vörösfenyő, és betegségre is kevésbé fogékony.
Egyébként ez utóbbi alapkövetelmény, mert permetezni nem vagyok hajlandó.



Nem akartam hinni a szememnek, amikor olvastam a fajtalistájukat, és láttam, hogy van japán komlógyertyán (ostrya carpinifolia) nála, nagy méretben, elfogadható áron. Nagyon formás, egyenlőre alulról elágazó fácska, még nem döntöttem el, hogy így hagyom-e, vagy felmetszem. Így késő ősszel a hátsó kert még nem sokat mutat, de az ősszel elültetett fáknak köszönhetően tavasszal remélem ez is nagyon szép lesz már.
Egyébként, mivel hátul nincs kerítés, az egész körbe van ültetve. Leghátul, az akácosnál indulva mogyoró, aztán közönséges gyöngyvessző az udvar szélességében, majd bekanyarodva, közönséges gyöngyvesszővel indul az északi oldal mintegy  15-20 méteren, majd japánbirs következik, aztán egy leyland ciprus, hogy örökzöld is legyen, aztán orgonák, majd fagyal hosszan-hosszan, és megint orgona.
A déli részen pedig orgonával indítva, jezsámen következik, majd három bokor tűztövis, aztán borbolya ottawensis superba (ezt mindenkinek csak ajánlani tudom, nemcsak sövénynek, nagyon szép borbolya-fajta), végül mályvacserje. Ezzel hátul kb. 2000 négyzetméter van körülölelve. A déli oldalon onnan már kerítés indul, mert mellettünk egy agrárvállalkozás van, és a kerítés mellé sövényt nem telepítettem.



Ez is a Barkóca Faiskolából van, magyar tölgy.

A leghátsó részen így van ültetve: 2 db szelídgesztenye,
                                                      1 db papírkérgű nyír,
                                                      5 db douglas fenyő,
                                                      1 db páfrányfenyő,
                                                      1 db mocsárciprus,
                                                      1 db sziklás-hegységi jegenyefenyő
                                                      1 db tulipánfa
                                                      1 db magyartölgy
                                                      1 db komlógyertyán
                                                      1 db aranynyír (betula p.golden beauty)
                                                      1 db csüngő díszcseresznye
                                                      1 db gyertyánszil (zelkova serrata)
                                                      1 db szerb luc
                                                      1 db kaukázusi jegenyefenyő
                                                      3 db tiszafa, ezeket bokornak szeretném metszeni





Ez a kis fa a dávid juhar, acer davidii, őszi levélzetben. A csíkos kérgű juharok közé tartozik, bokorfaként tudtam beszerezni, s bár nagyon sajnáltam, de levágtam néhány alulról növő ágát, fácskának szeretném. Egy telet már volt nálam, elég lassan nől, de nagyon szépek tavasszal a piros hajtásai, szép a levélzete, ősszel pedig nemcsak a levelei vesznek fel pompás árnyalatot, hanem az ágak, sőt a törzs is vörössé változik.


Ezen a képen látszik, piros csíkos törzse van. Tavasztól majd visszaváltozik zöld csíkosra. Egyenlőre még csak ilyen vékonyka, ág szerű törzse van, a karó is vastagabb nála, na de minden óriás törpe volt egyszer.





Perzsafa, félig már lehullott vörös levelekkel.


Ez tulajdonképpen egy jókora ágyás, a középső kertrészben. Van benne csüngő vérbükk, perzsafa, leyland ciprus valamilyen karcsúbb, lassabban növő változata, oszlopos sima jegenyefenyő, oszlopos gyertyán, oszlopos gyertyán  frans fontaine változata, mongol hárs, két oszlopos tiszafa, sőt egy lapos barack is. S persze bokrok, gyöngyvesszők, vérborbolya, piros virágú díszbirs, korai nyáriorgona, talajtakaró borókák,  annabelle hortenzia, bazsarózsa, nőszirmok, stb.
De itt tavasszal nagyon sok tennivalóm lesz, zsályákat és cickafarkot fogok ültetni, meg beszórom borzaskatával.


Szeretnék egy rózsakaput a középső részre, new dawn rózsával fogom befuttatni.
Fát már nem szabad ültetni az udvarba (tudom, ránézésre még lehetne, de akkor előbb-utóbb ki kell vágni valamit), és már a bokrokkal is csínján kell bánni. De a talajtakarás még nagy feladat, kétlem, hogy ebben az évben  teljesen sikerülne. De haladni fogok szépen, lassan, s annak előbb-utóbb eredménye lesz.

5 megjegyzés:

  1. Lychnis vagyok az index fórumról.Szeretnék tanácsot adni az évelőágyáshoz,ha elfogadod.Ne csak borzaskatát szórj,mert az elég kicsi lesz.A búzavirág és a kakukkszegfű jó nagyra nő és nem igényel sok vizet,nagyon kényelmesen tarható virágok. Én vettem a gazdaboltban fűszernövény magokat,palántát neveltem és így a kertészetben kapható növényeknél sokkal ellenállóbb növényeim lettek,és magvetéssel jó sok példányt lehet csinálni,olcsón. Nagyon szép lett az orvosi zsálya,izsóp és oregano vulgare.Ezek mind nagyra nőnek,bírják a hőséget és szárazságot és hosszú évekig szépek,ha tavasszal alaposan visszavágom.És mivel neked van sok helyed nagyon tudom még ajánlani az évelő fátyolvirágot,ezt is magról vetettem ,nem nagyon bírja az átültetést,de ha kis palántaként végleges helyre kerül,nagyon bírja a gyűrődést.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Lychnis!

      Köszi szépen, persze hogy elfogadok minden tanácsot. Legalábbis megfontolok, na..
      Már elkezdtem magokat venni, majd pótolom az általad leírtakkal is.
      A borzaska azért lett favorit, mert eszelősen tudja szórni a magjait, és ez a hátsó részen kifejezetten előnyös.

      Törlés
    2. Elvirágzás után a búzavirág,meg a bársonyos kakukkszegfű is elszórja saját magát.A Consolida ajacis és az Ammi majus is ilyen.Én ki szoktam húzni az elnyílt töveket,közben jól megrázom,ez a vetés.Ezek már ősszel kikelnek,a kis palánták áttelelnek,sőt szép ősz esetén még egyszer nyílnak a legerősebb palánták,tavasszal meg a kisebbek.Fűszernövény magnak vettem az Echinacea purpurea-t is,az is nagyon szép és nagyra növő,de kicsit vízigényesebb,mint a többi.

      Törlés
  2. Petra, mi történt a Cornus kousakkal? Fagy? Nap? Víz? Talaj Rejtély? Mert annak még tartogatok helyet a kertben, a szívemben, csak várom, hogy legyen árnyék a telken...

    VálaszTörlés
  3. Igazából nem tudom, lehet, túl napos helyen volt. Persze még minden túl napos helyre tud kerülni, nálunk sincs még árnyék. Az első rész, ahol már vannak nagyobb fák, oda meg már nem fér el. Tudom, hogy a savanyúbb talajt szereti, nálunk semleges (nem mintha mértem volna), talán a régi fenyők helyén savanyúbb, egyébként agyagos. Fagyérzékenynek nem mondanám, úgyhogy a nap és a rejtély között van az igazság.
    Nekem is sokáig fájt a szívem érte, aztán beletörődtem.

    Majd megcsodálom a te képeiden.

    VálaszTörlés