2015. november 3., kedd

Hull a fáról a levél

Igazából amikor a képek készültek, akkor még nem is annyira, mára már néhány fám megkopaszodott. Pl. a császárfa. Tegnap még voltak rajta levelek, ma a korona alatt volt az összes. De a datolyaszilváról is szépen folyik lefelé. Nem baj, én szeretek bokáig érő levélben menni.


Krizantémok.  A fehéret tavaly edényestül vettem anyumnak mindenszentekre, aztán meglepődve vettem észre kora tavasszal, hogy kihajtott. Hazahoztam, elültettem, és ilyen gyönyörűség lett belőle. Mondjuk mára szépen megbarnult, hiába, az a fránya fagy...
A lilát még jópár éve anyósomtól kaptam, idén szedtem fel belőle, és három másik helyre is ültettem. Remélem, megmarad, bár egyik sincs ilyen jó kis védett helyen, mint ez.






A Penelope (hibrid pézsma) ilyen csodálatos virágokkal örvendeztetett meg.

Egész kis gyűjteményem van már hibrid pézsma rózsákból, 16 féle, az nem is rossz!:)











Cornelia, szintén hibrid pézsma.
Sokkal erőteljesebbek a színek, mint nyár folyamán bármikor.















Eva, szintén hibrid pézsma














Moshata plena, hibrid pézsma.
Nagyon intenzív illatú rózsa.















Little Butterfly

















Satin Haze, talajtakaró













A rózsák egy részéhez már szórtam szárított marhatrágyát, de ez egyenlőre olyan, mint csepp a tengerben. Naná, nagy kert - sok marhatrágya.

Még nem jött meg az összes új rózsa, a Lottumos még úton van. Igazából idén már nem rendeltem olyan sokat, de azért egy-egy darab erejéig elcsábulok. Viszont a meglevő többmintszázzal nagyon elégedett vagyok. Tudom, sokszor elmondtam már (és még sokszor el fogom), de a történelmik csudaszépek, csudajók. Ott állnak talpig egészséges levélzetben, a gallicák, az albák, a hibrid pézsmák.




A kaliforniai mák miatt ez a rész elég tavaszias. Rendesen elszórta a magját, amiből aztán szépen kikeltek a hamvaszöld bokrocskák. Jópár nyílik is, vidám sárga lángocskák...

Mellesleg ez az egyik legegyszerűbb módja a szaporításnak. Ha rendetlen kertészek vagyunk (mint én), akkor hagyjuk a növényeinket magot hozni, amit aztán szépen elszór, meg oda visszük, ahol még szeretnénk belőle, aztán ott is elszórja a magját, és lesz rengeteg növényünk. Így csinálom a habszegfűvel, zsályával, borágóval, macskamentával. Így is, mert utóbbiakat azért tőosztani-palántázni is szoktam.



Ostrya, komlósgyertyán. Elég hamar elkezdett színesedni a levele, és sokáig a fán van. A tulipánfa a már csupaszon van, pedig később kezdett el sárgulni a levele.













A magyar tölgy is most kezd őszülni.
















A sövényként ültetett bokroknak, és egyéb nagy fáknak cserjéknek is kiszórtam egy csomó birkatrágyát.
Hétvégén lepett meg vele az egyik munkatársam. Délután éppen kint voltam a kertben (véletlenül, persze), és a tupelófát ültettem. Át. És szidtam magam, hogy miért nem tudom rögtön a végleges helyére ültetni, mert hiába ástam körbe (amúgy még méteres sem volt), és próbáltam volna földlabdával kivenni, lepergett róla a föld, a főgyökere viszont nem jött. Erre megrántottam (amatőr kertész), és persze elszakadt. A helyére tettem szegényként, jól beöntöztem, és épp indultam volna, amikor ijedtemben majdnem ugrottam egyet, mert egy hatalmas kutyát vettem észre a kert legvégében. Első pillantásra. Második pillantásra rájöttem, hogy inkább egy nagy kupac valami az, és megbátorodva elindultam felé, és akkor már láttam, hogy egy jó adag trágya. És ahelyett, hogy teljes szívvel örültem volna, azon törtem a fejem, milyen válogatott kínzásokat fogok alkalmazni a munkatárson, hacsak egy növényemnek is hajaszála görbült!

Persze a növények sértetlenek voltak, a kupacból pedig ma tizenvalahány talicskányit használtam fel, és még van kb. 4. Hú, de jólesett a kertnek! És igen, Isten áldja az ilyen munkatársat:) (És tartsa meg a jó szokását)



Mocsárciprus, szépséges őszi lombszínnel.

Érdekes módon a Pevé Minaret fajtája még teljesen zöld...














A fanyarka fele levele már odalett, mögötte a gyertyán még nem is színesedik.

A törpe orgonák gyönyörű sárgára váltottak.











A perzsafa még csak most kezdi.....
De így is nagyon szép. Pár év alatt komoly kis fa lett belőle.













Hydr.paniculata Wim's red.

Őszi ültetés, és valami pazar a színe. Egyik paniculata sem színeződik ilyen szépen.














Varázsmogyoró, varázslatos színekben...
















A kecskerágó, amint messziről világít.
















Császárfa, ma már a levelek alatta vannak....

















Mennyit számít a hely...Az oszlopos tulipánfa előbb kezdett színesedni, és még mindig van rajta levél, a hátsó kertben, jóval kitettebb helyen levő nagytesó meg csupasz.












Az első udvarban még vannak nagyon szép részek.














Davidiia, galambfa

















Kikeleti bangita bronzos levélzettel.
















Rhapsody in blue, milyen bájos, ugye?

















Magnólia levelek fönt és lent...
















Magnolia tripetala, ernyős magnólia őszi lombja (lombocskája:)




















A fűszercserje is aranysárga már, a datolyaszilva pedig nemsokára ehető lesz.
Talán egyetértetek velem, hogy pazar színeket produkál az ősz, a kert. Élvezzétek a jó levegőt, kertészkedjetek sokat!

Petra

2015. október 20., kedd

Itt van az ősz, itt van újra, s szép mint mindig énnekem

Sok-sok képet hoztam, igazán megérdemli a kert, hogy ezek a pillanatai meg legyenek örökítve. Lassan színesedünk, de még sok virág is nyílik, a rózsák tele vannak bimbóval, a fű buja és zöld, az egész kert harsogóan életteli és illatos. Nagyon sok eső leesett ebben a pár hétben, ennek egy része de jó is lett volna nyáron!


Érdekes módon az oszlopos tulipánfa mindig előbb és intenzívebben színesedik, mint az alapfaj, ami a hátsó részre van ültetve. Igazi kis ékszer ez a fa, aranysárgán csillogó hatalmas leveleivel.













Tölgylevelű hortenzia. Ezek a hortenziák igazán nagyon igénytelenek, nagy szárazságban azért meghálálják ha kapnak vizet, de egyébként más gondoskodást nem várnak el. Metszeni nem kell őket, és bár lassan, de egyre szélesebbek lesznek, úgyhogy hagyjunk nekik teret a kibontakozásra.









A szárnyas kecskerágó szinte lángol. Ilyenkor ő a sztár a kert eme zugában, lehetetlen nem észrevenni.















Rengeteg csipkebogyó van a rózsákon,
fent az Egon Schiele, a második képen pedig az Utersener Klosterrose.



















A Phillys Bide virága jó három hete díszítenek, bűbájos ez az apró virágú rózsa. Mellette egy bordó virágú krizantém bontogatja szirmait.














Souv.de Malmaison rózsa. Valami elképesztően szép a virága, de az esőt nem bírja. Ennek a rózsának kifejezetten jó, mulcsozott talaj kell.














Őszi színek ide vagy oda, a valódi ciprus káprázatosan szép minden évszakban. A vörös bokor a szárnyas kecskerágó.




A varázsmogyoró levelei csodaszép meleg színekben pompáznak.

Aki szeretne ilyen bokrot, az kényeztesse savanyú talajjal, és feltétlenül hagyjon teret neki, mert igen széles növekedésű.










Fent dudváslonc, második képen talajtakarók, ahogy a természet elrendezte:)

Macskamenta magról, mályvaféle, és a borzaskata.













Tavacska, a tavirózsák levelei azért kibukkantak a  vízből, és ha valaki nagyon figyel, az egyik aranyhal is látszik.













A rózsák nagyon nagy része teljesen egészséges. Felül a Harlow Carr angol rózsa, második képen a Felicite Parmentier alba rózsa talpig levélben.

A történelmi rózsák különösen egészségesek, nagyon elégedett vagyok a választásaimmal.
















Fűféle, nem tudom mennyire látszik a rózsaszín bugája. Őszi ültetés, úgyhogy majd jövőre lesz látványosabb.























Ágyásrészlet, a varjúháj olyan, mint egy malomkerék:) A kúp (vagy kas) virág némely helyen már elvirágzott, de van, ahol most virágzik.
















Az első képen a perzsafa van, egy-két levele már színes, de az igazi látványra még várni kell.
Alatta levő képen a törpe orgonák, nekik már szépen sárgul a levelük.
Harmadik képen ágyásrészlet Reine des Violettes rózsával, és az utolsón a már szépen vörösödő levelű fanyarka.











Ágyásrészlet, Mary Rose angol rózsa, mögötte a deodár cédrus





















Felső képen a cornus spaethii (som) tarka levelei között már megjelent néhány bordó
Második képen egy talajtakaró bokor termései

A harmadik képen a paniculata hortenzia Winky Pinky fajtája.










A pimpók is virágoznak.

















Felicia, hibrid pézsma rózsa





















Gólyaorr, Tiny Monster. Ez a fajta jól bírja a napsütést, és remek talajtakaró.















Virágzik a kúp (kas)virág. (Egyszerűen képtelen vagyok megkülönböztetni:)


















Macskamenta, szegfűféle és verbéna. Jól megvannak együtt.















Penelope, hibrid pézsma. Gyönyörű, igaz? Tele van bimbóval, úgyhogy remélem még gyönyörködhetek a virágaiban.














Egy szál margitvirág, de ilyenkor ennek is tud örülni az ember.

















Felső képen valamiféle vadtátika. Ekkora kertben már megjelennek olyan növények is, amit az ember lánya nem is ültetett. Meg persze az ültetett növények is szaporodnak:)

Második képen kertrészlet a hátsó udvarból.












Cornelia, hibrid pézsma.

















Borágó. Talán három éve vetettem magot, akkor kikelt egy, azaz egy bokrocska. Most már egész szép ültetvényem van, az elszáradt ágakat ledobom oda, ahol nem bánnám, ha borágó fejlődne.  Nagyon szép, mutatós levelei vannak, és apró, babakék virágai. Viszont elég terebélyes lesz, tehát csak olyan helyre való, ahol más, értékesebb növényt nem nyom el. Nálam egyenlőre az a szabály, hogy inkább ez (meg a zsálya) nőjön, mint a gaz.





Lyda, hibrid pézsma rózsa

















Gishlaine de Feligonde. A színek most sokkal intenzívebbek, mint nyáron voltak. Ez a rózsa is tele van még bimbóval, nálam elég jól teljesít virágzásban. De a bokor maga is elképesztő, mint egy hercegnő abroncsos szoknyája.













Felső képen a MacKenzie rózsa, szép nagyon nőtt, és nagyon egészséges.

A középső és alsó képen a Sommerabend talajtakaró kordes rózsa. Hihetetlen fényes, egészséges levélzete van, és megállás nélkül ontja a piros virágait.










Krizantém macskamenta páros

















A püspök (L'Eveque) gallica rózsa.

Lehetne az ember elégedetlen ilyen egészséges bokor láttán? A kecses habitusa és a vonzó, egészséges megjelenése bőven kárpótol azért, hogy "csak" egyszer virágzik.











Ez a virágágyás meglehetősen nagy:) De azért már messziről is kezdenek látszani a növények.

Hétvégén kaptam is egy bókot az egyik szomszédtól: Kezd szép lenni a kertje, de komolyan, eddig azért nem sok minden látszott!

Ez határozottan bók, igaz?













Satin Haze talajtakaró rózsa
















Ráncoslevelű bangita Willow Wood fajtája, éppen virágzásban

















Felső képen Cuthbert Grant kanadai rózsa, pazar sötét virágokkal, a középső képen Robin Hood hibrid pézsma, és az alsó képen a kis pillangó, Little Butterfly, újra tele bimbóval.















Fent: a cserszömörce is színesedik


A Hétjófiú cserje elvirágzott, ilyen piros terméstokok maradtak rajta. A levelei még nem színesednek, de már így is impozáns látvány.











Darlow Enigma, hibrid pézsma rózsa. Folyamatosan virágzik.

Nagyon nagy, szúrós bokor lesz, úgyhogy olyan helyre ültessük (már ha kapunk, mert ritkaságnak számít), ahol valamit el akarunk takarni, vagy nem akarjuk, hogy ott valaki járkáljon.








Talajtakaró mentaféle, erősen terjed















A Tuscany Superb gallica rózsa nem csak virágzáskor káprázatos, de nagyon szép az őszi lombszíne is.






A komlósgyertyán levelei sárgára váltanak













Valódi tulipánfa. Kicsit később kezd el színesedni, mint a védettebb helyen levő oszlopos fajtája.




















Eva, hibrid pézsma rózsa

















Bókoló lóhere, őszi ültetés.

Nagy, ívelt ágú cserje.













Tupelófa őszi színei


Képzeljük ezt el egy már méretes fán:)
















Első képen a Geschwind Nordlandrose, a másodikon a Mme Plantier alba rózsa.













Ha a muskotályzsálya egyszer beteszi a lábát az ember kertjébe:)

Mára rengeteg van, de tényleg, hihetetlen, talajtakaró szinten nől. Ugye milyen jól mutat a közötte kibukkanó tarkalevelű menta?











Na, ez itt pl. egy muskotályzsálya mező.
















Route 66 amerikai rózsa, elég lassan indult be














Újra közeledek az első udvarrész felé, itt már inkább csak kertrészletek lesznek: Fügebokor, Nahéma rózsa, háttérben a császárfa














Kell neki pár év, de megéri kivárni, hogy ilyen legyen egy-egy ágyás.

































Rhapsody in Blue, igen erőteljes növekedésbe kezdett, és nagyon egészséges.















Galambfa, Davidiia is kezd őszi színre váltani
















Abélia, tárnicslonc, örök kedvenc

















Borágó mindenütt. Olyan helyen is kikel, ahol ültetni lehetetlen lenni, mert a talaj annyira kavicsos. Van ahol maradhat, van ahonnan kigyomlálom.



















William Shakespeare 2000, angol rózsa

















Datolyaszilva, ígéretes gyümölcsökkel


















Az Eden rose is nagyon egészséges az idén. (És hatalmasat nőtt, főleg ahhoz képest, hogy iszonyatosan visszavágtam tavasszal)



















És részletek az első udvarból..


Így állunk most, a kert és én. Remélem, hétvégén elültethetem az újonnan rendelt rózsáimat (igazán nagyon visszafogott voltam, olyan 10 körül rendeltem), PP-től is kaptam néhányat, ők már a helyükön vannak. Ha az idő engedi, akkor az őszi lemosó permetezést megkapják a növények, és a szegélyek mentén egy gyomirtózás sem ártana. Most már nyugodtan lehet ültetni és átültetni, bár a lombullatókkal még lehet várni (ha másért nem, addig is gyönyörködhetünk a virágzásukban/leveleikben), de kárt már nem csinálunk.

Az örökzöldek ültetésével viszont igyekezzünk, ha még most akarunk, akkor gyorsan szerezzük be és helyezzük el a kertben, vagy pedig várjunk vele tavaszig.

Remélem, ti is élveztétek a sétát a kertben, mindenkinek jó kertészkedést


Petra