2017. március 23., csütörtök

Virágos március


Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki ennyire várta már a tavaszt, a rügyeket a fákon-bokrokon, most mégis legszívesebben azt mondanám, kedves Tavasz, lassíts! Túl sok ez így egyszerre...ráadásul félek, meglesz ennek még a böjtje.





Monthatni, az ilyenkor szokásos kikeleti bangita fotók, virágzik ezerrel, a méhek körüldongják, az illata mennyei.





A szintén szokásos Mahonia media Charity, egyre látványosabbak a virágok, az illatuk gyöngyvirág, a levelük goromba.




Hunyorok.....Sok van belőlük, sokfelé, némelyiket agyonlapították a kutyák, úgyhogy mentem őket máshova. Félárnyékos, árnyékos helyre, bokrok alá ültessük, a száraz leveleit tavasszal vágjuk le. Néha kukkantsunk be a szoknyája alá, biztosan találunk pár(száz) gyerkőcöt, és nosza ültessük szana és szét a kertben. Imádnivaló.




Bőrlevél ...az ember ízlése igenis változik, pár éve még nem tudtam volna elképzelni a kertemben:)






Nem virágok, de néhány rózsa már így néz ki.





Klemátisz (mondjuk ezt elfelejtettem megmetszeni, de már így marad)



Ez egy állítólagos törpe aranyvessző. Mondjuk törpének elég óriás, de majd visszametszem.





Photinia Red Robin (Korallberkenye) Ekkora hatalmas már, a hosszan tartó tél sem ártott neki. Hozza a szép, új, piros hajtásokat. Gombás betegségre hajlamos, úgyhogy a lemosó permetezésből ő is kapott.



A törpe orgonán egyszerre bújnak a levélkék és látszanak a virágbimbók.



Ez a gyönyörűség a Pieris japonica Valley Valentine (babérhanga). Ez a fajta kb. 80 centi magas és 1,5 méter széles lesz,  vagyis inkább terebélyesedik. Savanyú, tápanyagban gazdag talajt és félárnyékot kedvel, lehetőleg széltől védve.




Susan magnólia, előrébb van, mint szokott ilyenkor, hiába, túl nagy a meleg.





A nálam rózsaszín virágú Alba Superba. Ha tényleg lesz fagy, hát megüt a guta. Elképesztő mennyiségű virág van rajta, ha ez mind ki tudna nyílni...





Japán díszkörte, utcai fának kiváló, gyorsan növő, gyertyaláng alakú koronával. Millió virág lesz rajta, igénytelen, DE nagyon tetves tud lenni.






Végül a Wada's Memory magnólia, elbűvölő, nemde?

A többi magnólia még csak bimbós, ami egyáltalán nem baj. Egyrészt így elhúzódik a virágzás, másrészt őket talán nem bántják a tavaszi fagyok. Bár ez teljesen kiszámíthatatlan.

A kert megkapta a tavaszi lemosópermetezést (olajos réz kénlé), 95 %-ban minden meg van metszve, most majd gazolnom kell ezerrel, mert szinte egyik napról a másikra gazültetvényem lett.


Napsütétes, csodaszép tavaszt Mindenkinek!



Petra

2017. március 8., szerda

Ébredés

Kedves Mindenki!


Hát elkezdődött a 2017.  nekünk, sőt Nekünk, kertészeknek is. Két okból jelentkezem ily későn, egyrészt nem volt mit fényképzeni (jobban mondva csak olyan tudtam volna, amit már úgyis láttatok), másrészt mihelyt az idő engedte, irány a kert. Úgyhogy talán még egy évben sem álltam ennyire jól, talán 8-10 rózsa metszése van vissza, a bokrok közül a kerti hortenziák, és az ágyásokat kell kigazolnom, bár annak is nekiláttam, de abból van még vissza bőven.

A rózsáknak a mennyiség miatt álltam neki, egyszerűen nem várhatom meg, hogy egyszerre szakadjon a nyakamba. Mellesleg mivel nem igazán ültettem kényeskéket, az összes rózsa él és virul, szó szerint, volt amelyikről 10 centis friss  hajtást is le kellett vágnom. Az újonnan ültetettek közül némelyiknek a kupacból kilátszó ágrésze elfagyott, de alatta gyönyörűen hajtanak. Figyelem, ez is rózsa és kertfüggő, nálam tearózsa hibrid csak néhány van, az is védett helyen (soha nem kupacolok, csak az új rózsákat), és a kert klímája is jó, idén sem ment - 15 alá a hőmérséklet.

A bokrok közül nem kell mindent megmetszeni, csak mert itt van a tavasz és éles a metszőollónk, amiket viszont vissza kell vágni: a nyári orgonát (nem a korait) bátran, akár 20-30 centire is, de 50-60 centire mindenképpen. A barátcserjét nagyjából ugyanúgy, mint a nyári orgonát, a gyöngyvesszőket is szépen visszavágjuk, és a tárnicslonc metszésének is most van itt az ideje. A tárnicsloncnál az öreg, seprűs vesszőket tőből, a többit  felére-harmadára. Az Annabelle hortenziát és a bugás hortikat is bátran metsszük vissza 20-30 centisre. Az Annabelle-nél ilyenkor is lehet felszedni gyerkőcöt, és telepíteni máshova.

A kikeleti bangitánál az elöregedett ágakat szintén vissza lehet vágni tőből, egyéb metszést nem igényel. A rózsalonc, viráglonc metszése virágzás után van, az is leginkább ifjításból áll.

Közben képeket is hoztam:


Skimmia japonica Rubella 


A dérbabér Rubella fajtája minden tavasszal megbízhatóan virágzik, de termést ne várjunk tőle. Félárnyékos helyet, jó talajt kedvel, max. 1 méteres lesz, de nem máról-holnapra. Örökzöld. Metszést nem igényel.



Nandina domestica


Ugyan nem virág, de most is díszít a termésével a Nandina, japán szentfa. Nálam határozottan alacsony növésű cserje marad, de tulajdonképpen nem baj, úgysem férne el nagyobb. Határozottan fagyérzékeny növény, csak védett helyre ültessük, és első években takarjuk is. Metszeni nem kell, csak a visszafagyott, elszáradt ágait.




Viburnum davidii


A törpe bangitán már ott vannak a bimbók. Nagyon szép, alacsony bokor, ami max. 1,5 méter magas lesz, bár inkább széltében növekszik. Félárnyékos helyet, jó talajt kíván, hideg szelektől védett helyre kerüljön. Enyhén fagyérzékeny, bár ezt eddig sikerült kivédenem a datolyaszilváról lehulló levelek köréjeseprésével. (Az idei tél sem hagyott nyomot rajta).




Egon Schiele metszés után


Talán van olyan, akinek segít a kép is, emlékszem, kezdő kertészként én is sokszor bajban voltam a rózsák metszésével. Az Egon Schiele egy kb. 2 méter magasra növő rózsabokor, amit kb. felére szoktam visszavágni. Viszont az öreg, vagy elhalt ágakat mindig kivágom, és menet közben mutatja magát, hogy a befelé növő ágaktól is megszabaduljunk, vagy a túl gyengéktől, vagy csak mert látjuk, hogy még mindig meglehetősen sűrű. Én próbálom úgy metszeni, hogy a külső ágakat valamivel alacsonyabbra, és a közepe lesz magasabb, így jobban mutat. Viszont ne feledjük, mindig kifelé néző rügyre metszünk.


Viburnum bodnantese




A hosszú, tartós hideg miatt most borult virágba a kikeleti bangita. Az enyém több mint 2 méter magas, és festőien széthajló ágai vannak. A nagyon öreg ágakat kivágom, nem sokat, csak kettőt-hármat, hadd hozzon új hajtásokat. Nem csak káprázatosan szépek, ezek a virágok, hanem nagyon illatosak is, üdítő színfolt így tél végén tavasz elején egy ilyen bokor. Napra max. félárnyékba kerüljön, nem igényes, de minden növény jobban fejlődik tápanyagdús talajban. Úgy ültessük, hogy legyen helye kibontakozni.



Ilex Blue Angel


Szintén termésdísz, nagyon jól mutatnak ezek is a kertben. A magyalnak a terméshez általában nő és hímivarú egyed ültetése szükséges, de a Blue Angel egy olyan hibrid, amelyik önállóan is sok termést hoz. A magyalok nagyon szép és hasznos örökzöld bokrok, enyhén (vagy jobban)szúrós levelekkel. A metszést igen jól tűrik.




Magnolia grandiflora


A csodás örökzöld magnólia néhány út felé néző levelét megkapta a fagy vagy a szél, vagy esetleg mindkettő. De nem vészes. Egyszerűen hihetetlen, micsoda díszítő értékkel bír egy ilyen fa.
A tavasszal ültetett három oszlopos változat, az Altha, melyek ráadásul kevésbé jobb helyre kerültek, különösebb kár nélkül kibírták a telet.



Hamamelis Diane


A varázsmogyorók is a kora tavasszal virágzó cserjék csoportjába tartoznak. Enyhén savanyú, tápanyagdús talajba ültessük, napra max. félrányékba. Nem nőnek túl magasra (3-5 méter), de ugyanilyen szélesek is lesznek, úgyhogy ne suvasszuk be őket semmiképpen sem egy kis ágyásba. Nagy hely kell nekik. A Diane piros virágú fajta. Virágai inkább közelről látványosak, apró, póklábszerű kis izék. Nekem ezzel soha nem volt bajom, igen, oda kell menni a bokorhoz, közel kell hajolni hozzá, és úgy megcsodálni, micsoda hihetetlen szépségű, kecses virágai is vannak. A bokor egyébként ősszel pazar narancsszínben pompázik.






Óriási kő esett le a szívemről, hogy a halak 1 kivételével túlélték ezt a telet. A fotók etetéskor készültek.
A tó tavalyelőtt nyáron készült, és mint a rossz gyerek, csakazért sem azt csináltam, amit a tavasok szerint kellett volna. Július végén a dögmelegben töltöttem fel vízzel, raktam bele pár növényt, amik közül a vízisaláták pl. rögtön meg is sültek. A tavi rózsa meg ugyebár ki sem látszott a vízből. Vettünk 2 db aranyhalat, és azt a frissen feltöltött, növény nélküli vízbe a legnagyobb kánikulában szépen elegánsan belepottyantottuk. Rá se rántottak, vígan el voltak a tóban, és az első, aránylag enyhe téllel sem volt gond. Tavaly tavasszal vettünk még 2 db halat, mert még nem tudtam, hogy ezek kérem szaporodtak. Így aztán lett 20 halunk, aminek kb. a fele fekete maradt. Tavaly azért a tavirózsa már szépen nőddögélt, a tavisaláták nálam nem nagyon szeretik, úgyhogy nem nőttek, de nem is mentek tönkre. Aztán jött a tél. Ha nem említettem volna, a tó 3 méter x 1,5 méteres, és a legmélyebb pontja 70 centi! Na, ez fagyott be úgy, hogy február közepén olvadt csak fel. Több mint 1 hónapig volt befagyva, szépen vastagon, levegőztető semmi, egyszer próbáltunk léket olvasztani, ami azt jelentette, hogy vittünk ki forró vizet, ami elég gyorsan ráfagyott a tóra....Innentől a természetre bíztam. Amikor olvadáskor megláttam a legnagyobb hal tetemét, azt hittem, az összes így járt. Képzelhetitek az örömöt, mikor kiderült, hogy a többi él és virul:)




Mahonia x media Charity


Ez a mahónia féle nagyobbra nő, mint az alapfaj, és korábban is virágzik. A levelei elképesztően szúrósak, focizásnál ha bemegy a bokor alá, a disznófülűek már ki se veszik, úgyis szétpukkadt.
Hatalmas fürtökben hozza citromsárga virágait, amiknek erős, nagyon kellemes gyöngyvirágillata van.



Sacrococca humilis



Bogyóspuszpáng, alacsony növekedésű, örökzöld cserje. Januártól kezdi hozni apró, jelentéktelennek mondott fehér virágait. Lehet, hogy nem túl látványos a virágzat, de valami hihetetlen illata van. Ez egy nem túl nagy bokor, hiszen max. 1 méterre nől meg, de a fél udvart belengi az illata. Csodálatos. Árnyékot kedvelő és tűrő növény, úgyhogy olyan helyre is ültethetjük, ahova más növényt nem lehet. Arra viszont ügyeljünk, hogy enyhén fagyérzékeny, ne tegyük kitett helyre. Nálam egy a fák mögül kilógó ágacskáját kapta meg a fagy, de végül is az sem vészes.



Magnolia Wada's Memory




Magnolia Alba Superba


A magnóliák szépen hízlalják a bimbóikat. Az újakon is vannak, de nyilván ott még nem lehet mennyiséget várni, a 2-3-akárhánynak is örül az ember. De az Alba Superbán megszámlálhatatlan bimbó van, szívdobogtató látvány már most is, mi lesz, ha virágba borul.

Ha magnóliákról tesz fel valaki képet, nincs ember, aki ne kapna kedvet hozzá.
Itt a blogon már többször írtam róluk, ültetésről. és ápolásról is, most röviden annyit: Sekélyen gyökerezik, ne ültessük mélyebbre, mint ahogy az edényben volt. Ha vásároljuk, megbízható helyen vegyünk, lehetőleg olyant, amin van bimbó. Rengeteg fajta van belőle, jobb helyeken névvel, ami alapján utána tudunk nézni a növekedési erélyének. A magnólia nem szereti a metszést, tehát azon kívül, hogy néhány nem kívánatos ágat eltávolítunk, ne metsszük! Ezért jó, ha név szerint választunk, mert vannak köztük igen széles bokorfák, és manapság már van néhány oszloposabban növő is. De mindenképpen szélvédett helyre kerüljön, biztosítsunk számára helyet. Tápanyagdús talaj kell neki, nem feltétlenül savas, de a meszet nem viseli el. A talaját mulcsozzuk és ültethetünk talajtakarókat is köré. Az első pár évben rendszeresen (heti 2-3 alkalommal bőségesen), később szárazság esetén öntözzük. A vas+magnézium levéltrágyázás csodát tesz.

http://nellikert.blogspot.hu/2016/12/a-kert-ekszerei-avagy-magnoliat-kertbe.html

Itt írok bővebben azokról a fajtákról, amik a kertemben vannak ültetve.


Mihelyt az idő engedi, vagyis éppen nem fog sem esni, sem pedig viharos szél fújni, lemosó permet kell a növényeknek. Ez nálam olajos réz-kénlé lesz. És persze folytatom a metszést, az ágyások takarítását, szárított marhatrágyát kell vennem, mert télen elmaradt, és úgy vagyok vele, hogy jobb későn, mint soha:) Minden nap végigjárom a kertet, csak úgy is, minden növényt megcsodálva, örülve neki, és persze valahogy mindig eszembe jut valami, mit lehetne még csinálni:) Mondjuk kerti utat, még néhány padot....


Örüljetek ti is a közelgő szép időnek, ne legyünk türelmetlenek, végül is még csak március eleje van. Úgy szép, ha van ideje a tavasznak, szépen, komótosan.

Köszönöm, hogy velem tartottatok


Petra

2017. január 31., kedd

Cserjék a kertemben


Hatalmas belőlük a választék, és ha okosan csináljuk, egész évben díszítenek lombjukkal és virágaikkal-terméseikkel. A kertben ültetett legszebbekről hoztam a képeket:





Viburnum bodnantense "Dawn", kikeleti bangita
2-3 méter magasra és szélesre növő bokor, egész évben mutatós. Enyhe időben már októberben virágzik, egyébként "csak" december-januárban, nagyon illatos rózsaszín virágokat hoz. Szép a habitusa, a levelei, az őszi lombszíne is. Teljesen télálló, igénytelen, kezdetben lassan növő. Ifjító metszés kell neki.






Mahonia x media Charity, mahónia féle: Kb. 3 méter magasra, 2 méter szélesre növő, váza alakú cserje. Nagy, fényes, rettentően szúrós levelei vannak (nálunk már több labda bánja a barátkozást:). Hatalmas fürtökben hozza sárga, erős, gyöngyvirágillatú virágait, ősszel fekete bogyók lesznek ezekből. Örökzöld, de védettebb hely kell neki, jelzem, az idei tél az enyémnek már meg sem kottyant, de nálunk nem volt -15 foknál hidegebb.






Hamamelis intermedia Diane, varázsmogyoró

2-3 méter magas, és legalább ilyen széles cserje lesz. A metszést nem szereti, ezért csak az elhalt ágaktól szabadítsuk meg, olyan helyet találjunk neki, ahol kibontakozhat. Inkább savanyú, maximum átlagos talaj kell neki, a meszes talajt nem bírja. Télen hossza kecses kis virágait, a Diane piros színűt, de van sárgában, narancssárgában is. Nyáron szép zöld levelével díszít, ősszel pedig pazar a lombszíne.










Skimmia japonica Rubella, dérbabér: Méter körüli örökzöld bokor, jó talajt, és félárnyékot kedvel. A Rubellán egész télen rajt vannak a bimbók, és tavasszal borul virágba. Ez a fajta nem hoz bogyókat.




Chaenomeles japonica Geisha Girl: Japánbirs: Egy csodaszép japánbirs fajta, amely szép lassan akár két méter magas is lehet, és meglehetősen terülő ágrendszerű.  Nagy, dupla, barackszínű virágokat hoz, amik roppant mutatóssá teszik.





Amelanchier lamarckii, fanyarka

Most már nálunk is egyre inkább ismert, elterjedt és kedvelt cserje vagy kis fa. Nagyon igénytelen, egészséges növény, de olyan helyre kerüljön, ahol lesz helye, mert igen nagyra, 5-7 méter magasra, és 2-3 méter szélesre meg tud nőni. Áprilisban hozza gyönyörű fehér virágait, amit követnek az apró, igen ízletes bogyók. Akkor ehető, amikor feketés-bordóra színeződik. Az őszi lombszíne is pazar.








Paeonia suffruticosa Godaishu, fehér virágú fás bazsarózsa

Bár aránylag rövid ideig virágzik, de akkor eláll az ember lélegzete tőle. Hatalmas, gyerekfej méretű féltelt fehér virágok, sárga porzókkal. Tavaly közel 100 bimbót számoltam, el lehet képzelni, micsoda látvány. Tápdús talajt szeret, napos legfeljebb félárnyékos helyet. Metszeni nem kell, legfeljebb az útban levő ágakat. Elég nagyra és terebélyesre meg tud nőni, úgyhogy ültetésnél ezt vegyük figyelembe, ez a példány már majd 1,70 magas, és csak sasszézva lehet közlekedni mellette. Teljesen télálló.




Paeonia suf. Dao Jin: Első nyílása, meglehetősen szépre sikeredett:)





Syringa meyeri Palibin, törpe orgona:  Ha május, akkor orgona, de sokan nem engedhetik meg maguknak a hagyományos, kedvelt, ám igen nagyra növő bokrokat. Elárulom, lehet őket pótolni ezzel a bájos bokorral, ami ugyan kisebb virágokat hoz, de azt minden évben megbízhatóan rogyásig, tovább virágzik, mint a nagytesó, és lehet szentségtörésnek hangzik, de bizony illatosabb is. Metszés nélkül 2 méter magasra is meg tud nőni, de a kertész és a metszőolló ugye jó barátok, ne féljünk tőle. Virágzás után nyugodtan meg lehet metszeni. Erősen sarjadzik, ezt ültetésnél vegyük figyelembe, én kifejezetten örülök neki, mert így csak az első hármat kellett megvennem:) Ősszel számíthatunk egy gyengébb másodvirágzásra is (különösen, ha lemetszettük az elvirágzott bugákat), és a hagyományos orgonával szemben szép az őszi lombszíne. Teljesen télálló, igénytelen cserje. Napra, legfeljebb félárnyékba ültessük.





Photinia fraseri  Red Robin,  korallberkenye: Teljesen átlagos talajba ültetve fejlődik nagyon szépen évek óta. Jelenleg kb. 3 méter magas úgy, hogy kb. 3 éve szinte tövig vissza kellett metszenem. Kiszórtam a kertbe egy csomó pétisót, csapadék nem volt, és néhány bokrom zokon vette. Szóval onnan indulva újra 3 méteresek vagyunk. Nagyon szép örökzöld bokor, az enyém aránylag védett helyen van. Virágokat is hoz, de a fő dísz a levélzet, az új hajtások élénkpirosak, ezt mi magunk is elősegíthetjük, évenként nem árt neki egy kis fazonigazítás.








Philadelphus Belle Etoile: Jezsámenfajta: A kertbe többféle jezsámen is van ültetve sövénynek, de a Belle Etoile a legszebb. Hatalmas, illatos virágokat hoz, és a bokor sem nő hatalmasra, 2 méter alatt marad, és persze nem árt neki a metszés.





Calycanthus floridus, illatos fűszercserje: Az én bokrom kb. 12 éves, közel 2 méter  magas, és másfél méter széles, elhajló habitusú cserje. Májusban hozza vörös, engem a borra emlékeztető illatú virágait. Sokáig nem is értettem, mi a szöszért nevezik illatos fűszercserjének, amíg egyszer néhány elszáradt ágát letördelve meg nem éreztem: nem a virágok az igazán illatos, hanem az ágak. Metszeni egyébként nem szükséges, az elhalt ágakat nyilván igen, és néha néhány idősebb ágat is kivághatunk tőből. Helyigényes cserje, úgy ültessük, hogy ki tudjon bontakozni. Teljesen télálló. 







Syringa patula Miss Kim: Koreából származó 1-1,5 méterre növő törpe orgona. Elég lassú növekedésű, teljesen télálló bokor, sötétlila bimbókból hozza nagyon illatos (a legillatosabb orgonaféle), fehéreslila virágait. Nem kell metszeni.





Acer palmatum Blood Good: Egy remek juharféle, nálam az előkertben van, félárnyékos helyen. A levelei egész évben bordók, ősszel narancsvörösre színeződnek. Kb. 5 méter magasra nő .





Weigela florida: Rózsalonc: nagy kedvenceim, van is belőle többféle: Bristol Ruby, Carnaval, Wings Fire, Variegata, Snowflake, Minor Black.  Ez a bokor (Bristol Ruby) az előkertben van, 2,5 méter magas és széles, minden évben elképesztő méretű virágözönt hoz. Ezt évek óta nem metszem, de ha metsszük, akkor azt virágzás után tegyük, és az öreg ágakat vágjuk vissza tövig, a többit esetleg kétharmadára. Napra, legfeljebb félárnyékba kerüljön. 





Remek párosítás a Blood good juharral.








Kolkwitzia amabilis, viráglonc: A rózsalonc rokona, de kevésbé ismert. Nekem nagyon nagy kedvencem, több bokor is van belőle az udvarban. 2-3 méter magas és széles, bókoló habitusú cserje, teljesen télálló, nagyon egészséges. Májusban rogyásig tele van illatos, halványrózsaszín virágokkal.







Weigela, rózsalonc féle: Sajnos nem emlékszem a nevére, pedig állítólag ez a fajta nő a legnagyobbra. 2,5 méter magas és széles jelenleg, feladata a szomszéd felől biztosítani a takarást egy darabon.




Buddleia alternifolia, korai nyáriorgona: Nagyra növő (2-3 méter) és széles, bókoló cserje. Átlagos talaj megteszi neki, de mindenképpen napra kerüljön. Kora nyáron virágzik, halványlila virágokat hoz. Utána a leveleivel, habitusával díszít. Nagyon könnyed, kecses kinézetű cserje, sövénybe és szoliterként is jól használható. A metszése más, mint a nyáriorgonáé. Ha metsszük, akkor azt virágzás után közvetlenül tegyük.




Ceanothus pallidus Perle Rose, rózsaszín táskavirág: Gyönyörűséges cserje, minden porcikája szépséges és mutatós. Az ágak bordós színűek, a levelek üdezöldek, a bokor formás, és tavaly háromszor is virágzott. A teljesen kinyílt virágok szinte habossá teszik a bokrot. Télálló, de próbáljunk védettebb helyet keresni neki, és a fiatal növényeket télre takarni.




Hydrangea arborescens Annabelle: cserjés hortenzia: A kerti hortenziánál könnyebben nevelhető cserje, nem szükséges neki savanyú talaj, és teljes napon is szépen fejlődik, viszont akkor öntözni kell. Egyébként is vízigényes, tehát kiszáradni ne hagyjuk, ezt egyébként a lekókadó leveleiről rögtön észrevesszük. Tavasszal vissza kell vágni, ha ezt mélyen, 20-30 centire tesszük, akkor kompaktabb bokrot kapunk, ha van elegendő helyünk, akkor nem  muszáj ilyen drasztikusan metszeni.Hatalmas, zöldesfehéres virágokat hoz, jól sarjadzik, úgyhogy ha egyet veszünk, hamarosan lesznek hortigyerekek, amiknek aztán helyet kereshetünk:)




Hydrangea serrata Blubird: Fűrészeslevelű hortenzia:  Nálam ugyan a második évtől Pinkbird-re váltott, merthogy a talaj nem savanyú. De az idén majd azok én neki!:) Egyébként kifejezetten gyors növekedésű, 1,5 méter magas, és kicsivel szélesebb cserje lesz. Én ugyanúgy bántam vele, mint a kerti hortenziákkal, kora tavasszal visszametszettem. Nem virágzik olyan hosszan, mint a kerti hortenzia, de érdekességnek, ha van hely a kertben, kiváló.




Annabelle gyerekek: de már nekik is vannak gyerekeik (mint a 101 kiskutyában)





Vitex Agnus Castus: Barátcserje: 2-3 méter magas és széles cserje. Nyár végén, kora ősszel hozza élénkkék virágait. Levelei aromás illatúak, szürkéskékek. Kora tavasszal erős metszést igényel (a'la nyáriorgona), ettől függetlenül évről-évre nagyobb és terebélyesebb lesz. Télálló, napos helyre kerüljön.







Euonymus alatus: szárnyas kecskerágó : Kb.2-2,5 méteresre növő cserje, ami igazai szépségét ősszel mutatja. Bár idősödve a bokor is egyre szebb alakot vesz fel, ráadásul az ágai paralécesek, de ősszel szinte világít, hihetetlen vörös színben pompázik.












Leycesteria formosa: himalájai dudváslonc: Kb. másfél méteresre növő, érdekes megjelenésű bokor, mely késő nyáron hozza meglehetősen szokatlan virágait, amikből később bordó termések fejlődnek. A növény nem teljesen télálló, de amúgy is szinte tövig vissza kell vágni minden évben, aztán szépen megbízhatóan megnő újra. Napos, védett helyre ültessük.







Abelia grandiflora, tárnicslonc: Aki régebbóta olvassa a blogot, tudja, milyen elfogult vagyok eme bokor irányában. Örökzöld, bókoló habitusú, kb. 1,5-2 méter magas bokor. Tavasszal érdemes megmetszeni, az idős ágakat tőből eltávolítva, a többit megrövidítve kb. felére-harmadára. Szépséges fényes levélzete, késő nyáron kezdődő, egészen télig tartó virágzása igazi szoliterré teszi. Teljesen télálló.





És persze a bemutatottakon kívül még számtalan cserje örvendeztet meg bennünket formájával, virágaival, termésével, vagy csak egyszerűen azzal, hogy egészséges, és elfér ott, ahova tervezzük ültetni. Én például imádom a fagyalt, ha újra kezdeném, az egész hátsó udvart azzal keríteném körbe, mert igénytelen, mert gyorsan nő, mert minden kibír, és még szép is. Aztán ott vannak a borbolyák, kicsik és nagyok, oszloposak és szélesen elterülők. A bangitáknak is nagyon sok fajtája van, a talán mindenki által ismert labdarózsától kezdve az örökzöld fajtákig. 
Az igazi különlegességeket egyenlőre nem merem még említeni sem, muszáj megvárni, kár nélkül elvonul-e a tél. Remélem, igen. Nagyon hosszú telünk volt, nem is emlékszem ilyen kitartó hideg időre. De az előrejelzések szerint jön a jobb idő, ami a kertésznek egyben munkát is jelent:) Vigyázzatok magatokra, köszönöm, hogy velem tartottatok.


Petra