Virágzó kert egy éven át

Ki ne szeretné, ha a a kertje egész évben látványos lenne? Esetleg egész évben lennének virágok is?
Egyáltalán nem ördöngösség ám a feladat, tekintve, hogy nekem is sikerült:)


Lássuk: Az első képet idén januárban készítettem, Skimmia japonica Magic Marlot. A Skimmiák 1-1,5 méterre növő (lassan) bokrok, félárnyék és jó talaj kell nekik, mészkerülők. Igazából itt még nincsenek kinyílva a virágok, de már a bimbók is díszítenek.

A következő 4 kép idén februárban készült. A Viburnum bodnantese (kikeleti bangita) időjárástól függően november-decembertől kezdi hozni a bimbókat. Hűvösebb időben bimbóban marad, enyhébb időben ki is nyílnak. A virágok erősen illatosak. A bokor 3 méteres magasságot is elérhet, napra ültessük.

Hamamelis Ruby Glow: A varázsmogyoró téli, kora tavaszi virágzású (a Hamamelis intermedia késő ősszel virágzik), virágai kecsesek, igazán közelről élvezhetőek. Bár valószínűleg némileg változni fog a véleményem néhány év múlva, amikor az én Rubym nagyobb lesz és szélesebb, és telis-tele lesz virággal:) A Hamamelis lassú növekedésű, ám nagy termetű bokor lesz, amelynek egyik fő ékessége (a korai virágzáson túl) éppen habitusa, ezért feltétlenül olyan helyre ültessük, ahol kibontakozhat. Egyébként sem kell metszeni. A savanyú talajt kedvelik, de amint már sokszor elmondtam, ez nem azt jelenti, hogy csak savanyú talajon él meg. Átlagos pH-jú, termékeny talajban nagyon szépen fejlődik, viszont a meszes talajt nem viseli el.

Mahonia x media Charity : előbb virágzik, mint a kerti mahónia, a virágok csokrosak, nagyok, erősen illatosak. A fiatal növény kissé fagyérzékeny, védettebb helyre kerüljön, és vegyük figyelembe, hogy a levelek piszok szúrósak. De komolyan, eddig minden labdát kinyírt, amelyik volt olyan bátor, hogy aláguruljon.

Clematis cirrhosa Isca: ezt csak azért, merthogy ilyenem is van:) November óta virágzik egyfolytában, de ez egy fagyérzékeny klemátisz, próba-szerencse alapon ültettem. Azt azért gyakorlatból már elmondhatjuk, hogy - 7 fokot több napig is bír anélkül, hogy akár a virágok sérülnének.

Márciusban már nyílik a Forsyhtia (általában:).  Ez az az időpont, amikor a rózsák metszését már nem hanyagolhatjuk tovább:)

A hunyorok nálam idén elég későn kezdték, március előtt még a lilás virágúak sem nyíltak.

Clematis koreana Brunette: újdonság, talán 3 hete ültettem, és már hozza a virágokat. Nagyon megkedveltem ezeket kisvirágú, az Atragene (alpina, koreana, macropetala) és az évelő klemátiszokat is. Mivel rendes kis gyűjteményem lett klemátiszokból, bizony oda kell figyelnem, melyiket hogyan is metsszük, mert pl. az Atragene csoporttagjait nem, max. virágzás után szabad metszeni. Az évelő klemátiszokat tövig vissza kell vágni, a korai virágzókat gyengén (100-150 cm-re), a késői virágzókat erősen (20-50 cm-re) vágjuk vissza kora tavasszal.

Pieris japonica Valley Valentine - a Pierisek savanyú talajt kedvelő növények, a Valley Valentine 10 év alatt alig lesz nagyobb 1 méternél. Széltől védett, napos helyre kerüljön, virágzás után lehet metszeni.

Természetesen ebben az időpontban még javában virágzik a Viburnum bodnantese és a Mahonia x media Charity is.




A következő képek már a tavaly áprillisi virágzást mutatják (az adott év időjárásától függően ez persze lehet kicsit korábban, vagy éppen későbbi időpontban is. Az idén úgy gondolom, hasonló képeket már március végén is fogok tudni készíteni)

Magnolia Alba superba az utcán levő Pyrus calleryana Chanticleer.  Utóbbi, a díszkörte kifejezetten kiváló utcafa, gyertyaláng alakban növekszik, mégpedig igen gyorsan. Tavasszal rogyásig van hófehér virágokkal, ősszel látványos a lombszíne. Viszont pontosan ugyanazok a kártevők támadják, mint a hagyományos körtét.

Magnolia Wada"s Memory

Magnolia Susan

Nárcisz

Hunyor

Tulipánok

Spiarea cinerea Grefsheim - igénytelen, bókoló habitusú cserje, pompás tavaszi virágözönnel.

Magnolia Daybreak

Skimmia japonica Rubella

Tulipánok

Fothergilla intermedia Blue Shadow - egy méltalanul keveset ültett cserje a bóbitacserje. A Fothergilla major nagyobb kertekbe való, vagy kis kertben olyan helyre, ahol nem baj, hogy végső mérete 3 méter körül lesz, bár igen-igen lassan. Az intermedia 1-1,5 méterre növő cserje, tavasszal illatos, üvegmosó kefére emlékeztető virágokkal, pazar őszi lombszínnel.

Malus Addirondack - díszalma

Viburnum rhytidophyllum Willowood

 Cercis canadensis Hearts' of Gold

Halesia carolina

Cornus Eddie's White Wonder

Na jó, a május az mindenhol gyönyörű:)

Paeonia Godaishu

Calycanthus floridus

Syringa meyeri Palibin

Spirea vanhouttei

Geranium

Rosearire de la Hey

Weigela

Weigela

Egon Schiele

Munstead Wood

Reine des Violettes II

Ceanothus pallidus Marie Simon

Júniusban és júliusban még mindig ezerrel virágoznak a rózsák, és számos évelő vagy egynyári növény van, amiben gyönyörködhetünk. Ilyenkor szinte magától értetődő a virágos kert:


Darlow Enigma

Ágyásrészlet kaliforniai kakukkmákkal

 Paganini

Satin Haze bársonyos kakukkszegfűvel

Lychnis coronaria (bársonyos kakukkszegfű)

Ghislaine de Feligonde

Clematis Mazury

Mályvarózsa

Tavirózsa

Hydrangea quercifolia Harmony - egyáltalán nem szokatlan, hogy a tölgylevelű már a nyár közepén hozza a virágokat

Magnolia grandiflora

Clematis Warsawska Nike

Clematis Maria Sklodowska - Curie

Clematis Pillu - Nahémával

Clematis Kiri Te Kanawa

Clematis Morning Sky

Margitvirág

Verbéna

Magnolie Sieboldii

Clematis Tie Dye

Hydrangea paniculata

Óriásliliom

Cickafark - borágó páros

Hydrangea arborescens Annabelle - zsályával

Próbáltam augusztusra jellemző képeket keresni, hiszen azért még ilyenkor is javában vannak virágzó rózsák, és egyéb szépségek,

többek között:


Csinos gerlefej - félárnyékos, nedves helyen nagyon jól érzi magát, és el is szaporodik.

Abelia grandiflora

Susan magnólia (és egyéb magnóliák) másodvirágzása

Szellőrózsák

Caryopteris Kew Blue

Heptacodium

Szeptemberben a rózsák színe intenzívebb, mint nyáron, virágzik a varjúháj, az abélia folyamatosan, a kékgyökér, de még vannak klemátiszok is.

Sőt a gólyaorrok is virágoznak

Abelia grandiflora

Az asterek egyértelműen az ősz kezdetét jelzik

A Caryopteris is virágzik még

Echinacea

Ceratostigma plumbagionides

Varjúháj

Morning Sky klemátisz

Októberben már nem virágokat várunk a kerttől, hanem színeket,  a virágok ilyenkor különösen szívdobogatóak tudnak lenni: az astereken kívül nyílnak az őszirózsák, sőt, az idei ősz olyan meleg volt, hogy egyszerre nyílott az őszirózsa a borzaskatával.

A Skimmia japonica Rubella ugyan ilyenkor még csak bimbós, ám ez is igen látványos tud lenni.

az Abeliában nem lehet csalódni

 A rózsák késő őszig hozzák a virágokat

És végül két téli képek: november és december a kertemben, virágzók szempontjából:)

Meglehetősen bevállalós vagyok növények szempontjából, és baromira dicsérgetem magam, hogy meg mertem kockáztatni a Clematis cirrhosa Isca-t.  Tavaly novemberben kezdett virágozni, és még most is van rajta néhány virág. Persze, tudom, enyhe volt a tél, de el tudjátok képzelni, micsoda lenyűgöző látvány áthaladni egy kis virágkoszorú alatt teszem azt decemberben?

Mint említettem, a rózsák jó időben nyílni szoktak:)

Abelia grandiflora egészen a fagyokig

Decemberi fotó a Clematis cirrhosa Isca-ról

Hó alatt is virágzott.

Ez a kis összeállítás nem biztos, hogy a legszebb pillanatokat örökítette meg a kertből, csupán 1 évet felölelve a virágzókat. Hogy lássátok, miként lehet egész évben virágos a kert.

Mint mindig, most is elmondom, az idén több alkalommal is nyitva lesz a kert, az Édenpont szervezésében. A májusi időpont betelt, köszönet a leendő látogatóknak, akik remélem, legalább akkora izgalommal várják a találkozást, mint én:) Az új időpontról minden lehetséges oldalamon tettem fel információt, tehát június 8-án, szombati napra várom az újabb jelentkezőket.


Jó kertészkedést mindenkinek, némi imával, hogy ne legyen fagy egy hajnalban sem.


Petra

Kis metszési útmutató, valamint az újonnan érkezettek bemutatása

Az utóbbi 1-2 évben felemás érzésekkel viaskodtam az újonnan rendelt növényeim kapcsán. Egyrészt rögtön dicsekedtem volna velük, látjátok, mim van már megint nekem? Ugyanakkor el is akartam őket dugni, nem, nem láthatja senki más, csak én, csak én, ez az én kertem...De ha már megnyitottam a kertet, akkor talán nem ártana, ha a kedves leendő látogatók tudnák, mit is várhatnak növények terén. Ma három örökzöldet fogok bemutatni, de előtte egy kis gyakorlat.
Ugyan töredelmesen bevallom, még nincs az összes rózsa sem megmetszve, de ettől még nekiálltam a hydrangea arborescens (cserjés horti) és a hydrangea paniculata metszésének is. Meg még ami jön:)

Hydrangea arborescens Annabelle, metszés előtt. Ez egy ősszel leválasztott gyökérsarj, ezen jobban látni, mint a már idősebb, dúsabb bokrokon.  Ha van elszáradt ág (itt nincs), azt természetesen tőből eltávolítjuk. Egyébként pedig eldöntjük, mennyire akarunk alacsony bokrot (most nem árt lejjebb metszeni, hogy bokrosodjon), de később hagyhatjuk valamivel magasabbra is. Az ágacskákon szépen látszanak a rügyek.

Annabelle metszés után...Ezt minden évben tavasszal meg kell tennünk, ezt a metszési módot követjük a paniculatáknál is.


Így metsszük a nyári orgonákat, a kékszakállt is többek között, akár ennél rövidebbre is, lényeg, hogy minden ágát megkurtítjuk.


Az Abelia grandiflorának is nekiestem,  itt kétféle dologra figyelünk:

Egy idő után lesznek elöregedett, ún. seprűs ágak, (a törzsön rajt van az ágvágóm), ezt tőből, vagy minél alacsonyabban vissza kell vágni, hogy fiatalítsuk a cserjét.

Egyébként a hosszú, íves hajtásokat kb. harmadával (ahol a kezem van a képen) visszavágjuk. Tulajdonképpen levágjuk az elvirágzott, kis oldalhajtásokat hozó részt egy kifelé néző rügy felett.

Ilyen fiatalító metszésben részesítjük a Forsythiát, a Weigelát, a Philadelphust (virágzás után), a Physocarpust (most), vagy akár a Viburnum bodnantese-t is.
Lényeg, hogy nem esünk neki egyformán és egyszerre minden bokornak, mert vannak amik nem igényelnek metszést (Hamamelis, Magnólia stb), vannak a fiatalító metszést igénylők, és vannak, amiket minden tavasszal majd tövig vissza kell vágni. Én például megőrülök attól, hogy a városban, ahol élek, ilyenkor tavasszal minden bokrot egyenkockára vágnak. Igaz, néhány növény fel is dobta a talpát ennek következtében, de rajtam kívül ez sem zavar senkit.

Mint említettem volt (tudok ám én ilyen választékos is lenni:), van még metszeni való rózsa is, nagyjából 20 körül. Ez már nem az a mennyiség, ami miatt különösebben idegesnek kellene lennem...
Közben takarítom az ágyásokat is, meg gyönyörködöm a virágzó bokrokban

Viburnum bodnantese (kikeleti bangita): szerencsére egyre több kertbe ültetik ezt az egyébként igénytelen, ám nagyon mutatós cserjét.

Mahonia x media Charity:  szinte teljesen kinyílott már, az illata a gyöngyvirágra emlékeztet, a levele a borotvára...nem, ez nem vicc, baromi szúrós, több labda kinyiffantásában bűnös, mint a kutyák.

November óta folyamatosan virágzik a Clematis Cirrhosa Isca. Lenyűgöző látvány volt télen a hó alatt, mint valami kis sipkák, olyanok voltak a virágok.

Tagadhatatlan, hogy mindenki élvezte ezt a kora márciusi közel  20 fokot...viszont néhány bimbó kinyílni készülődik a Magnolia Alba Superbán, és ma hajnalban bizony - 1 fok volt. Majd kiderül, túl nagy kárra azért nem számítok. Megszámlálhatatlan bimbó van rajta, micsoda virágzás lesz ez...

Nem tudom, mennyire ismeritek ezt a cserjét, amely örökzöld, tél végén kora tavasszal hozza erősen illatos virágait, és teljesen árnyékba való. Ő a Sarcococca. Lassú növekedésű, méternél nem is lesz nagyobb, szélesen elterülő örökzöld cserje. Leheletnyit fagyérzékeny, de kiheveri.

Ilyen hunyorom is van...a nevüket sajna nem jegyeztem meg. A rózsaszín fajtából nagyon sok van, mert számos kölyköt hoz, és azokat én szépen szétültettem. Mondjuk a legeslegszebb bokromat a kutyák párnának használták, és teljesen tönkretették. Ez a kicsike lenyűgözően szép virágokat hoz.


És most bemutatok néhány növényt a múlt héten érkezettek közül:) Aztán majd folytatni fogom, egyrészt mert most is úton van egy csomag, másrészt a már elültetettek közül sem fotóztam le mindet.

Ő itt Pinus Ponderosa Pendula (csüngő amerikai sárgafenyő). Még ilyen apró méretben is fenséges megjelenésű, és látjátok milyen észbontóan hosszú tűi vannak? Mint a kézfejem.

Istenem, ha egyszer egy fotózáshoz is értő személy is beszabadulhatna a kertembe....Ő itt a Tsuga canadensis Ashfield Weeper - a kanadai hemlokfenyő egy csüngő változata. Már most teljesen elvarázsoltak ezek a cédrushoz hasonló kecses tűk és ágak, ez a kék szín. Csodagyönyörű.

Régóta fájt a fogam a Xanthocyparis nootkatensis Green Arrow-ra (vagy Cupressus n. Green arrow), magyarul nutka h.ciprus változatra. 3 évvel ezelőtt egy lengyel kertészetből rendeltem is egyet, de hamar rá kellett jönnöm, hogy egyszerűen a csüngő változatot küldték, amiből egy nagyobb példány már van a kertben. Ez a gyönyörűség egyenesen Belgiumból érkezett. A Green Arrow egy igen keskeny változata a nutka h.ciprusnak.

Nem akartam hinni a szememnek, az újonnan rendelt klemátiszok közül a Brunette-n ott vannak a bimbók

Valószínűleg sejtitek, ha a növényeimről van szó, pillanatok alatt tudok hárpiává változni...De tényleg tele van a hócipőm egyes csomagküldőkkel.
Miért kell elviselnem, hogy az olcsónak még távolról sem mondható csomagszállítás az azt jelentse, hogy sérülten érkeznek a növények? És akkor még a futárnak áll feljebb, és el is magyarázza, hogy látnám, hogyan működik ez a valóságban, hogyan dobálják a dobozokat a futószalagra. Szégyelljék magukat...akkor ne kérjenek ennyi pénzt érte, ha a szolgáltatás meg egyformán sz@r. Na.

Kitartás, kertbarátaim, hét végére újra kellemes időt jósolnak, remélem, senkinél okozott károkat a hűvösebbre forduló időjárás.

A májusi kertlátogatásra már csak 2 hely üres, de remélem, a többi időpontra is lesznek jelentkezők:)


Petra

Dolgos hétvége

Ismeritek az érzést, amikor nehéz felemelni a kezeteket, behajlítani az ujjaitokat, fáj minden porcikátok, még a levegővétel is?:) Na, jelenleg így érzem magam, és ez csudajó....Rengeteget, de tényleg rengeteget haladtam a kertben a hétvégén, ami persze nem jelenti azt, hogy végeztem volna. Mellesleg olyan sosincs, de ez engem egyáltalán nem frusztrál.

A rózsák metszésének 2-3 hete már nekiálltam, de csak úgy ímmel-ámmal, egyet-egyet megmetszettem. A hét végére előírtam magamnak, hogy legalább a felén túl kell lennem (az úgy kb. 60 rózsa, mert az egyszer virágzókat nem ilyenkor metszem), de ami még ennél is fontosabb, a lemosó permetezéseket meg kell csinálnom.

Úgyhogy szombaton reggeli után betöltöttem a mosógépet, előkészítettem az ebédnek valót és betettem a sütőbe alacsony hőfokra, aztán nyomás kifelé, permetlevet megcsinálni. Nincs háti permetezőm, csak az 5 literes kézi (végülis vállra lehet akasztani), háromszor töltöttem az olajos réz+ kénlével (3 dl kell 10 liter vízhez), és ezzel végigpermeteztem a lombhullatókat. Még egy adagot kell majd csinálnom, mert naná hogy elfelejtettem a borbolyasövényt lefújni, pedig kíváncsi vagyok, jelent-e valamit a hernyókkal szemben, ha kap lemosót.

A permetezés után ágyásokat tisztogattam (közben teregetés, mosógép újratöltése), metszegettem (közben ebéd, mosogatás) néhány növényt átültettem, terveztem, hova is teszem az új jövevényeket (ez a legkevésbé fárasztó kerti munkák közé tartozik:).

A rózsák metszése közben persze ezer sebet szereztem, és szidtam magamat (minek ennyi rózsa), a rózsákat, meg ami eszembe jutott. Ha nem bánjátok, nem veszem végig, melyik rózsát hogyan is kell metszeni, egyre azonban kitérek: a hibrid pézsmákra.

A szakkönyvek szerint ezeket a rózsákat nem, vagy alig kell metszeni. Hogy ez mennyire így van, azt a tavaly márciusi hideg megmutatta, amikor néhányat szinte tövig vissza kellett vágni, és bizony nagyon nem voltak szépek nyár folyamán.

Szóval, ha vannak öreg, fás szárak, amiken gyakorlatilag rügy sincs, azokat tőből kivágjuk (ifjítás), egyébként a hosszú, hajlékony ágakat harmadára (nem harmadával) visszavágjuk, kifelé néző rügyre, a már beállt ágakat, amik meg vannak rakva kisebb hajtásokkal, békén hagyjuk, de a kis oldalhajtásokat visszavágjuk 2-3 szemre. Jó kis móka:)

A képen a Lyda, metszés után:

Ugyanígy metszettem a Penelopét, Corneliát, Thisbét, Nur Mahalt stb.

De pl. az A.MacKenzivel álltunk egymással szemben, (durván 2x2 méteres), én vagdostam a fent elmondottak alapján, Ő karmolászott ezerrel, egy ideig tűrtem, aztán otthagytam. Kész, így marad.

Ami még nagy kihívás, az az ekkora bokrok alatti terület tisztítása: kertész hasmánt bekúszik, gazol és gazol és gazol, majd megpróbál épségben kijutni. Esélytelen:)

Sokkal de sokkal kellemesebb pl. a fák metszése - néha el sem hiszem, hogy a pár évvel ezelőtt általam ültetett apróságot fel kell metszenem, hogy tudjak alatta sétálni - milyen csodálatos dolog ez:)

Ti is szoktatok kertészkedés közben filozofálgatni? Múltkor jutott eszembe, hogy anno, mikor én elkezdtem a kertemet "építeni", gyakorlatilag semmilyen ismeretem nem volt a növényekről, vagy a kertépítésről. Ami vitt előre,  az a lelkesedés volt. Innen visszanézve, nem is értem, honnan volt bátorságom, ennyi erőm ehhez.....ma, amikor sokkal de sokkal többet tudok a növényekről, sajna azt is tudom, hogy milyen szegényes is ez a tudás. De szerencsére a lelkesedés változatlanul megvan, az továbbra is hajt előre.

Az, hogy ilyen nagy a kert, és nem egyszerre, hanem időben eltolva lett beültetve, időt adott arra is, hogy a kerttel, növényekkel kapcsolatos ízlésem kibontakozhasson, s bár voltak kilengéseim, ma már biztosan állíthatom - az örökzöldek a biztos szerelem. Ebben nem tudott megingatni semmi sem. Minden más csak kiegészítő, amitől persze ők is nagyon fontosak a kertben.

Az Abies lasiocarpa lassú növekedésű jegenyefenyő, hihetetlen kék színű tűkkel. Még nem hozott termést, kíváncsian várom, milyen toboza lesz. 

A Juniperus chinensis Ketelerei egy csodálatos boróka. Fenti képen a hihetetlen kék termései vannak. A leírásokban oszloposnak olvashatjátok, ami igaz, de nem jelenti, hogy keskeny. Kifejezetten szélesen növő fáról van szó.

A Cedrus deodara Karl Fuchs minden pillanatban lenyűgöz, elvarázsol. Nem tudok "csak úgy" elmenni mellette, körbe kell járnom, rácsodálkoznom az új hajtásokra, a gyönyörű színére, a kecses habitusára, és arra, hogy milyen hatalmasat nőtt már!

Most, hogy lesz a kertlátogatás, ha lehet, még jobban felértékelődnek a már látványos, méretes fák és örökzöldek. Ugyan rengeteg apróság van, de már sok igazán méretes, csodaszép  példány nő a kertben.

Az örökzöld tölgynek ez a tél meg sem kottyant. Igazából még mindig nem vagyok benne biztos, mit is kaptam anno ajándékba, de már tavaly is metszenem kellett. Mivel fagyérzékenynek hittem, nem bíztam benne, hogy meg fog nálam maradni. Ehhez képest....

Hogy egy kis tavaszt is mutassak:)

Az ígéret:) Magnolia Wada's Memory

Pseudowintera Moulin Rouge - kifejezetten fagyérzékeny szépség, takarással is elfagyott belőle 5 centi) Kicsi bokor lesz, úgyhogy nem fáradság télre takarni, cserébe valami hihetetlen szép színhatású levelei vannak, csodásan mutat az Imbricata Pendula előtt.

Amelanchier Robin Hill - pattannak a rügyek

Forsythia - ez már majdnem virágzás:)

Skimmia japonica Rubella - napról napra világosabbak lesznek a virágok, ahogy kiteljesednek

Lonicera maacki - ha loncról van szó, akkor általában futó növényre gondolunk. Pedig vannak cserje alakúak is, mint pl. ez itt a képen. Abszolút igénytelen, gyorsan növő mutatós cserje.

Viburnum bodnantese - kikeleti bangita. Olyan illata van....A bokrot egy idő után néhány évente fiatalítani kell. A nagyon öreg ágakat, amiken alig van rügy, tőből ki kell vágni. Egyébként nem kell metszeni.

Pieris japonica Valley Valentine - nagyon ritkán veszek olyan növényt, amit pátyolgatni kell. Az én átlagos talajú és klímájú kertemhez sok növény alkalmazkodik sikeresen, és mindig meg kell különböztetünk, hogy egy adott növény pl. kedveli a savanyú talajt, avagy savanyú talajt igényel. E kettő nyilván nem ugyanaz. Ezért van az, hogy nálam is szépen fejlődnek a hortenziák, a magnóliák,  és a juharok is, de nem, vagy nehezen boldogulok a rhododendroddal, pl. A Pieris is savanyú talajt igényel, de mivel ezt az egy példányt ültettem belőle, ami ráadásul inkább széltében növekszik, mint magasságban, úgy gondoltam, megér egy misét. Úgyhogy pátyolgatom. Nyakig áll a lehullott lombban, hogy csak egyet említsek:) És hát gyönyörűek ezek a virágok, nemde?

Hogy az öröm a márciusi tavasz felett ne legyen felhőtlen, baromi szeles időt mondanak, mellesleg egész márciusra. Pedig ha valamit utálok, az a szél....de az időjárás továbbra sem kívánságműsor:)

Ja, és a slagot is összeraktam, úgyhogy ott rondul a füvön, nagy megelégedésemre. Bizony, öntöztem is. 

Továbbra is biztatok mindenkit, hogy jelentkezzen az Édenpont oldalán a kertlátogatásra. A májusi időpontra már nem sok hely van, de a kert és én minden hónapban tudunk kellemes kikapcsolódást nyújtani:)

Örülök, ha velem tartottatok, jó kertészkedést Mindenkinek!

Petra