A hortenziákról elsősorban még mindig a kerti hortenzia (hydrangea macrophilla) jut elsőként az emberek eszébe.....és hogy ezekből mennyiféle van, az hihetetlen.
Nálam két örökölt példány él, a szomszéd ház falának védelmében, ami egyrészt a nagy melegtől óvja, másrészt viszont elég száraz ott a talaj, lévén, hogy három darab hamisciprus nyújtózik az ég felé. A kerti hortenziák virágszíne erősen függ a talaj kémhatásától, savanyú talajon kékek lesznek, egyébként pedig rózsaszínűek. (Persze, ha az ember megnézi egy-egy külföldi oldal kínálatát, ahol aztán mindenféle színűt árulnak, fogalmam sincs, hogyan viselkednének nálam).
Itt is érvényes, hogy bár a savanyú talajt részesíti előnyben, megél az átlagos pH-jú talajon, de a meszet nem viseli el (lásd juharok, magnólia, stb). Általánosságban elmondható, hogy szép, gömbölyded bokrot nevel, a mérete függ a fajtájától. A metszésnél megoszlanak a vélemények, látom, hogy zömében ősszel visszalvágják őket, elég erősen, és gyönyörűek lesznek nyárra, tele virággal. Én annyira imádom az elszáradt virágokat rajta, hogy mindig csak tavasszal metszek, nem biztos, hogy jól csinálom.
Fiatalon kissé fagyérzékeny lehet (főleg hidegebb területeken), ezért télre takarjuk őket lombbal, ez vonatkozik a gyökérzónájukra, de az egész növényt beboríthatjuk vele. Ezzel két legyet is ütünk egy csapásra, védjük a hidegtől, és klassz talajt biztosítunk neki. Nyáron ne felejtsük el a fiatal növényeket öntözni, és ha a nagyokon azt látjuk, hogy lóg fülük farkuk, akkor őket is itassuk meg.
Hydrangea macrophilla (kerti hortenzia)
Hydrangea arborescens (cserjés hortenzia)
Az a fajta, amit akár teljes napra is ajánlanak. Igazából egyik hortenziaféle sem való teljes napra, legfeljebb ez, és még néhány (pl.paniculata) elviseli, ha megfelelően öntözzük. Tehát ők is szebbek lesznek félárnyékban. Nekik savanyú talajigényük egyáltalán nincsen, viszont a tápanyagdús talajban sokkal szebben fejlődnek. Tapasztalatból mondom, nálam az Annabelle-ből többfelé van ültetve, sokkal nagyobbak a bokrok a jó talajú részeken, míg a vacak talajban csak vegetálnak. Most ősszel adtam is nekik egy nagy adag szárított marhatrágyát.
A cserjés hortenziák 1,5 -2 méterre nőnek, tél végén, kora tavasszal bátran metsszük őket vissza 30-40 centire. Nyáron az elvirágzott virágokat eltávolítva újabb virágzásra sarkalljuk. Ültetés utáni 2-3 évben hetente többször, utána az igényeinek megfelelően (látni fogjuk rajta, ha a levelek lógnak) öntözzük.
A cserjés hortenziák közül méltán igen népszerű az Annabelle fajta, mely kezdetben zöldes, teljes nyílásban fehér, hatalmas labdákat hoz.
A fenti két kép a netről van, mert az én őszi rendelésem még nagyon kicsi, de a levél ezüst fonákja ugyanilyen feltűnő rajt, mint az alsó képen is látszik.
Fentieken kívül létezik még egy Strong Annabelle (vagy Incrediball) nevű, melynek virágai még hatalmasabbak, mint az Annabellé.
Hydrangea paniculata
Szintén napra, vagy félárnyékba való cserjék, talán ők viselik legjobban a napot. Viszont elég nagy a vízigényük, az idei nyáron számos alkalommal lógatták bánatosan a leveleiket, mire észbekaptam, és alaposan meglotyáltam őket. Nekik sem igény a savanyú talaj, de a jó kerti talajt mindenképpen meghálálja. Szintén kora tavasszal metsszük őket, én alaposan szoktam, 30 centire visszavágom az ágakat, az elhaltakat nyilván eltávolítom, de ez mindig minden növényre igaz. Rengeteg féle van belőlük, a teljesség igénye nélkül hoztam pár képet:
Ő a Limelight, amely évek alatt 2 - 2,5 méter magasra és szélesre nőhet. A virágok zöldessárgák, majd rózsaszínre váltanak (mint egyébként mindegyik paniculata).
Mount Everest - 1,5 méter körüli cserje, fehér virágokkal indít, aztán persze rózsaszín lesz.
Pinky Winky - 2 méter körüli cserje lesz, hosszú fehér bugákkal indít, amelyek félig rózsaszínek lesznek
Diamant Rouge - bizony, ő is sárgás fehéres virágokkal indít, ez lesz majd szép pirosas. Az egyik legszebb virágú paniculatám, de nagyon vacak helyen, remélem segít neki a szárított marhatrágya.
Meglehetősen nagyra növő fajta egyébként, 2 méternél is magasabb és szélesebb lehet.
Vanille Fraise, alsó képen ősszel. Ez is egy ismertebb fajta, erőteljes növekedésű, persze az akár 2 méter, vagy még nagyobb méretét évek alatt éri el.
Ezen kívül vannak még nálam ültetve: Bobo, Kyushu, Little Lime, Wim's Red fajták, és ez messze nem az a választék, ami egyébként kapható.
Hydrangea serrata
Nedves, erdős környezetben őshonos Japánban, tehát nagyjából ehhez hasonló körülmények között szeret(ne) lenni. Félárnyékos, árnyékosabb helyet igényel (teljes napon kizárólag megfelelő öntözés mellett él meg). Mondjuk egy kivételt fogok tudni mondani, de az később jön, most általánosságban beszélünk:) Hasonlít a macrophyllára (kerti horti), csak ez kisebb cserje, kb. 1 - 1,2 méterre növekszik. Virágzás után, gyengén kell metszeni.
Nálam a Blue Bird három éve nőddögél, de bár kötelességemnek érzem leírni mindazt, amit fontosabb, általam használt oldalakon találok róluk, tapasztalatom alapján nem annyira kényes. Nálam nagyon könnyű félárnyékban, agyagos talajon van, és túl sokat nem öntöztem. Kék csak az ültetés évében volt, hiszen nálam nem savanyú a talaj. Mind virágzásban, mind virágzás nélkül nagyon mutatós cserje. Pont ezen felbuzdulva mertem bevállalni belőle még néhány fajtát:
A képek a netről vannak, az enyémek idei késő nyári ültetések. Ez az Hydrangea serrata Autumn Fire
fajtája, tapasztalatom még nincsen, gazdag virágzásúnak írja, és vörös az őszi lombszíne.
Serrata Preziosa, kép szintén a netről: mind igényei, mind növekedése megegyezik az alapfajjal.
Serrata Wryneck : kép szintén a netről. Nem nagyon bízom a kék színű virágokban az én kertem talaján, de talán jövőre? meglátom. Egyébként teljesen ugyanaz, mint az alap.
Még egy fontos dolog, a Hydrangea serrata fagytűrésben olyan, mint a Macrophylla, vagyis a fiatal növényeket mindenképpen, és attól függően, ki milyen viszonyok között is él, akár később is védeni kell a fagyoktól.
Természetesen a Serrata csoportban is ennél nagyobb a választék, nálam ezek vannak ültetve.
Hydrangea quercifolia (tölgylevelű hortenzia)
Egy remek cserje félárnyékos helyre (elviseli a teljes napot, de akkor rendszeres öntözést igényel). Átlagos pH-jú, de jó, dús kerti talajt igényel. 2,5 méter magasra és ugyanilyen szélesre nőhet. Levelei mélyen karéjozottak, ősszel szépen színeződnek. Fehér virágbugákat hoz.
Nyáron és ősszel az alapfaj, a Hydrangea Quercifolia
Hydrangea quercifolia Burgundy - nagyobb, még karéjosabb levelű fajta, a virágbugák is nagyobbak. Tapasztalat alapján jobban növekszik felfelé.
Hydrangea quercifolia Harmony - bevallom, nekem ő tetszik a legjobban. Elképesztően tömött virágfejek, a növény olyan kicsi még, hogy nem is tudta megtartani. Egyelőre teljes napon van, de teljesen jól viselte, a Burgundy-t félárnyékban is öntözni kellett (bár a császárfa alatt van, csak hogy ne legyek igazságtalan:), hihetetlen szép az őszi lombszíne. Eredetileg Tenessee-clone-t akartam, de a lengyelek elcserélték. Nem is bánom.
Hydrangea aspera (érdeslevelű hortenzia)
Kifejezetten nagytermetű hortenzia, úgy ültessük, hogy ez érvényesülni tudjon, mert a metszést nem igazán kedveli. Tetszene neki a savanyú talaj, ami nálam ugye nincs, de remélem el fogja viselni, amit kapott, és szépen fog fejlődni. A fenti két kép sajna még nem az én kertemből van, de majd jövőre:) Félányékba ültessük lehetőség szerint, vagy folyamatosan öntözzük, ekkor elviseli a teljes napot is. Ültetés után védjük a fagyoktól, én is körbevettem lombbal. Szerintem nagyon látványos, különleges, szinte egzotikus cserje ezekkel a szőrös levelekkel, virág nélkül is lenyűgöző látvány.
Vannak különböző fajták, mint pl. a Macrophylla (kép a netről), első körben nem sok különbséget látok a két általam ültetett cserje között, talán nagyobbak lesznek a virágok? Majd kiderül. Egyébiránt mind igénye, mind a növekedése megegyezik az alappal.
Van egy fajtája, amit szeretnék beszerezni, a Hot Chocolate, ha ilyennel találkoztok, és van helyetek, megfelelő körülményetek, ne habozzatok megvenni.
Hydrangea heteromalla (gyapjas hortenzia)
A képek szintén a netről vannak, az enyém sajna még aprócska. Félárnyékos helyre, jó kerti talajba ültessük, nem viseli el a szárazságot. Kifejezetten nagy méreteket ér el, 3-4 méterre megnőhet (vadon még ennél is nagyobb). Egy érdekesség, ha őszinte akarok lenni, nem gondolom, hogy túl sok kertben megtalálható lenne.
Remélem, élvezetes volt a hortenziák világában való kalandozás, ezek a cserjék bőven megérdemlik, hogy helyük legyen a kertekben.
Petra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése