2018. július 23., hétfő

Ültetés, metszés, öntözés - gyakorló kertész

Talán nem bánjátok, ha lesz egy ilyen is...mert az újszülöttnek minden vicc új, hátha segít néhány újonnan kertészkedőnek, esetleg réginek is:) Persze azért képeket is hoztam, hogy ne legyen olyan unalmas...


Ültetés
Ugyan legtöbb növényt edényben árulják már, az azért általános szabály, hogy a szabadgyökerűeket tavasszal vagy ősszel ültetjük. Ilyenek általában a gyümölcsfák és pl. a rózsák. Kedvezőbb az őszi ültetés, kivéve fagyzugos helyeken, itt jobb a tavaszi. Akkora gödröt ássunk, hogy a gyökérzet kényelmesen, szétterülve belekerülhessen, és szárított marhatrágyával kevert, laza talajjal töltsük vissza, alaposan öntözzük be (iszapoljuk).  
A konténeres növényeket gyakorlatilag egész évben ültethetjük. A hozzám hasonló őrültek (ez egyáltalán nem sértés) ezt gyakorolják is, mindegy, hogy tél vagy nyár, nincs is izgalmasabb pl. karácsonykor a növényültetésnél:) De itt is szerencsésebb, ha nem a legnagyobb dögmelegben ültetjük el kedvencünket, hanem várunk egy hűvösebb napra. Nem kell óriási gödröt ásni, egy picit nagyobb, mint a konténer volt, épp megfelelő lesz. Az edényből kivett növény földjét lazítsuk meg (ideális esetben a föld szépen át van szőve, kevésbé ideálisban a gyökér már körbe-körbe nőtt, ilyenkor ezeket kitekerjük, néhányat le is vághatunk belőle. Legkevésbé ideális esetben még messze nincs begyökeresedve, és ott állunk egy szabadgyökerű növénnyel az egyik kezünkben, az edénnyel a másikban...ilyenkor többet kell öntözni, mint terveztük, és sűrűn imádkozni a növénykéért, meg azért, hogy ne legyenek túlságosan gyilkos gondolataink az eladóval szemben). Én itt is szárított marhatrágyát javasolok laza földdel keverve, ezt töltjük vissza, majd alaposan öntözünk.

Átültetés
Az átültetésben igen nagy tapasztalatot szereztem, idén pl. olyan kísérletet végeztem, hogy vajon a + 30 fokban történő átültetés az örökzöldeknél működik, vagy sem? Na ez az, amit ne tessék utánam csinálni, bár jelzem, igen, működött. Az előre ásott gödör és a kivett földlabda nagyjából ugyanakkora volt, az átültetendő növény minden esetben 1 méter alatti, és utána az öntözés bőséges.
De normális esetben tavasszal és ősszel ültetünk át, lombhullatót lombhullás után vagy előtt, örökzöldet szeptembertől-október végéig, vagy márciustól-áprilisig.

Ültetési távolság
Beszéljünk kicsit az ültetési távolságokról, mit olyanról. Kényes téma, úgy ám:) Bár valóban a kertész jó barátja a metszőolló és társai, hacsak nem bonsai kertet szeretnénk, ügyeljünk a térállásra.
Nem bonyolult egyébként, van ugyebár  "A" bokor, és mellé szeretnénk ültetni "B" bokrot. Ha tudjuk "A" és "B" szélességét, akkor összeadjuk és osztjuk kettővel. Hát ennyi lenne. 
Sövényt ültetünk úgy, hogy összeérjenek a növények, azt is akkor, ha egyforma növényekből csináljuk. A szabad növekedésű, virágos sövénynél is figyelni kell már az ültetési távolságra.
És vannak növények szép számmal, amiket egyszerűen nem is metszünk, egyrészt mert nem szeretik, másrészt mert pont azt a formát vesszük el tőlük, amiért egyébként ültetve vannak. Ilyen pl. a Hamamelis (varázsmogyoró), a Cornus Kousa (japán som, de nyilván a virágos is),  a csüngő fák, a csüngő örökzöldek.
Az örökzöldek és a lombhullatók egymás közelébe ültetésénél különösen ügyelni kell a térállásra, az örökzöldek zömében a napot kedvelik, ha egy lombhullatót túl közel ültetünk, beárnyékolja az egyik oldalát, ami így száradni kezd, elcsúful.
Higgyétek el, nincs nálam megértőbb , miért akarunk sokat, sokfélét ültetni a kertbe....viszont ezért vannak a különböző kerti változatok, végül pedig egyszerűen muszáj mértéket tartani.

Ha már elrontottuk
Igen, ilyen is van, nem szégyen ez. Ha csak néhány év múlva derül ki, hogy túl közel ültettünk egymáshoz bizonyos növényeket, akkor két dolgot tehetünk. Az egyik, hogy hagyjuk a fenébe az egészet, akkor lesz két féloldalas növényünk, vagy esetleg az erősebb kinyírja a másikat. Vagy erőt veszünk magunkon, és eldöntjük, melyik növényt hagyjuk meg, és melyiktől búcsúzzunk, így a megmaradó ki tud teljesedni. Utóbbi a jobb választás.

Növényválasztás
Egyik vesszőparipám:) Manapság, amikor egy kattintással bármilyen információhoz hozzájuthatunk, számomra rejtély, miért vesznek, ültetnek kertészkedő társaim ránézésre növényeket. Értem ez alatt, hogy meglátja a kertészetben, milyen helyes kis fácska, pont jó lesz a sziklakertbe, ja, hogy a latin név egyébként mamutfenyőt jelent, az mellékes (fültanúja voltam néhány éve Alsótekeresen),  egymás posztjait, képeit nézegetve : De szép, ilyen nekem is kell! felkiáltással, anélkül, hogy utánanézne, mit szeret, mekkorára nő, stb.  Ne tegyétek, kérek mindenkit. Minél több helyen nézzetek utána, lehetőleg latin név alapján, hogy biztosak legyetek benne, a megfelelő növényeket válasszátok.
Aki nem tud angolul, ne féljen használni a gugli fordítóját, néha vicces, de alapvetően érthető, és akkor máris lehet nézni a Havlis oldalát, a Missouri Botanical Garden oldalát, a Daves Garden oldalát, ezeken a helyeken általában a legtöbb növényről lesz információ, méghozzá valós.

Metszés
Nem is gondolná az ember, hogy ez a némely növénynél szükségszerű dolog gyakorlatilag el is tud tüntetni cserjéket a kertből. Merthogy a metszés nem azt jelenti, hogy egyazon időben, egyformán nekiesek a kertben található összes fának-bokornak.
Vannak növények, amik nem igényelnek metszést (magnólia, varázsmogyoró, virágos és japán som pl.), azonban az elszáradt, elhalt ágakat ezekről a növényekről is el kell távolítani. Némi alakító metszést persze elviselnek, de éves metszést náluk nem alkalmazunk.
Vannak cserjék, amiket tél végén, kora tavasszal alaposan, 30-50 centire visszavágunk (nyári orgona, barátcserje, kékszakáll).
S vannak, amiket virágzás után néhány évente megfiatalítunk. Ez azt jelenti, hogy az idős ágakat visszavágjuk tövig, a többit pedig kb. egyharmadával. Ezt egy idő után látni fogjuk egyébként, az öreg ágak már nem hoznak virágot, a levél sem olyan méretű, mint a fiatalokon, némelyik seprűs kinézetű, ezeket kell visszavágni.
Az évelők visszametszése más tészta, én rendetlen vagyok, ősszel pl. legtöbb évelőt hagyom, és csak tavasszal metszem meg.
A rózsák metszése külön tészta, másképp metsszük a teákat, a bokorrózsákat, a futókat és a történelmiket is. Ami szabály, és egyformán alkalmazandó, hogy a beteg, elszáradt, és gyenge (nagyon vékony) ágakat, valamint a keresztbe futókat is (tehát ami befelé növekszik) tőből eltávolítjuk. Törekedni kell egy szellős váz kialakítására. Mindig kifelé néző rügyre metsszünk, kb. centivel a rügy felett, ferdén, hogy a rügytől elfolyjon a víz. A teákat erősen metsszük (szorítjuk lefelé), a bokorrózsákat alaposan megritkítjuk, fiatalítjuk, és kb. harmadával rövidítjük a maradandó ágakat. A futókat elsősorban fiatalítjuk, a vízszintes ágakon levő ágakat 2-3 szemre visszavágjuk.
Az egyszer nyíló történelmi rózsákat virágzás után fiatalítjuk, formára vágjuk.
Ha fákat ültetünk, s nem szeretnénk ha talajig ágas lenne, minél előbb kezdjük el a formára igazítást, minden évben 2-3 ágemeletet menjünk följebb, metszőollóval távolítsuk el az alsó ágakat. Így tulajdonképpen sérülés nélkül tudunk törzset kialakítani, és ráadásul a fa is gyorsabban növekszik.


Hol vásároljunk
Természetesen jó nevű kertészetben:) Ha tudunk...Az én kertem egy vidéki kisvárosban van. Amiket anno vásároltam növényeket, szinte egy sincs meg közülük...mindet elajándékoztam. A kert növényeinek legalább 90 %-a online rendeléssel érkezett, legtöbb külföldről. Nem, nem azt mondom, hogy ez a követendő példa. Azt mondom, ne féljetek az online kertészetektől, ne féljetek külföldről rendelni. Semmivel sem bonyolultabb, mint a magyar rendelés. Persze aki nagyvárosban, vagy amellett lakik, az naná, hogy keresse fel a nagyobb kertészeteket.

Díszkertet építünk
Még ha utánozni is akarnánk a természetet, még ha bizonyos szempontból persze a természet része is lesz, akkor is díszkertet építünk. Amit nem lehet magára hagyni, gondozni kell, tudatosan kell a növényeket megvásárolni és elültetni benne. Öntözni kell, és óvni a kártevőktől. És ez akkor is igaz, ha természetközeli kertet csinálunk, és akkor is, ha csak örökzöldek vannak benne.

Permetezés - mi legyen a kártevőkkel
Az én kertem nem bio, de nem is permetezem ész nélkül. Alapvetően egyfajta egyensúlyra törekszem, és úgy gondolom, nagyjából el is értem. Az őszi és a tél végi (kora tavaszi, időjárástól függően) lemosó permetezés nagyon sok kártevőtől szabadítja meg a kertet. Ősszel sokan azért nem csinálják meg, mert még nem hullottak le a növényekről a levelek...na és? A permetszer ezeket a le nem hullott, esetleg beteg leveleket is éri, ennyivel kevesebb kártevővel megyünk bele a télbe. Max. több permetszer kell, ami nálam az olajos réz-kénlé, ami elvileg talán a biokertbe is belefér:)
Mivel szeretek mindenféle fórumokon mindenfélét olvasni (olykor belekotyogni is, de erről lassan majd leszokom), több helyen találkozom azzal a véleménnyel, hogy a permetezés káros, és olyan növényt kell ültetni, ami ellenálló. Van egy rossz hírem: nincs olyan növény, aminek ne lenne valamilyen kártevője. Kertet meg egyenesen lehetetlen létrehozni így. Vegyül például az örökzöldeket, közülük a tujákat, amiket egy ideje utálni illik:) Az idei évben a borókaszú egyetlen tujámat sem támadta meg, viszont  a lombhullató ősmamutfenyőmet szinte tarra vissza kellett vágnom. A tetvek nem csak a rózsákat szeretik, imádják pl. a mályvacserjét, a gyümölcsfákat, az örökzöldeket, és nem akarok illúzióromboló lenni, de pl. a zsályát sem vetik meg. Egy-két tetűnél még nem kell idegösszeomlást kapni, rózsák esetében mennyiségtől függően (mondjuk 20 bokorig) megoldható, hogy szappanos vizes kesztyűvel leszedjük róluk, de invázió esetén cselekedni kell. A tetvek a fiatal hajtásokat támadják meg, eltorzulnak, a bokor vagy fa legyengül, kinek hiányzik ez. Ilyen esetben én permetezni szoktam, ahol van zöld könyv, ott Actara, ahol nincs, ott megmondják, mi hatásos. Gomba ellen az Amistar nagyon jó, de azt olvastam, hogy nem árt felváltva használni réztartalmú szerrel.
Az elv, amit követni lehet, az, hogy próbáljuk meg a kertet, a növényeket jó kondícióban tartani. Egészséges növényeket ritkábban támadnak meg kórokozók, és ha meg is támadják, viszonylag könnyen kiheveri. Főleg a fiatal növények vannak kitéve a veszélyeknek, rájuk fokozottan kell figyelni. És ha csak tetvek lennének....de ott vannak a különböző farontó bogarak, amik előszeretettel támadják meg a gyümölcsfákat, sok a fenyőket is, vannak évek, amikor hernyóinvázió van, aztán amerikai szövőlepke, aztán az amerikai lepkekabóca...felsorolni sem lehet.

Az elv, amit követni lehet, az, hogy próbáljuk meg a kertet, a növényeket jó kondícióban tartani. Egészséges növényeket ritkábban támadnak meg kórokozók, és ha meg is támadják, viszonylag könnyen kiheveri. Főleg a fiatal növények vannak kitéve a veszélyeknek, rájuk fokozottan kell figyelni. Ezért nem is tudom elképzelni, hogy ne én gondozzam a kertemet...ha együtt élünk vele, ha minden nap végigjárjuk, akkor nagy eséllyel észrevesszük, ha valamelyik növénnyel baj van.

Ha a beteg ágakat levágjuk és megsemmisítjük (nem, nem komposztáljuk), azzal is sokat teszünk a kert egészségéért. De van, amikor közbe kell lépnünk, és meg kell védenünk a növényeket, ekkor jól jön, ha tudunk egy jó gazdaboltot, ahol hozzáértő eladó van, akivel meg tudjuk beszélni, mire is van szükségünk.


Mit tegyek, hogy a kert jó kondícióban legyen?
Először is meg kell ismernem az adottságait. Ez nem biztos, hogy máról holnapra fog történni, de menni fog. Értem itt a talajadottságokat, az éghajlatot, mennyire fagyzugos, mennyire van védett helyen, stb. Ez az első. Ez nagyjából behatárolja, milyen kertet is csináljunk. Bizonyos szabályokat tartsunk be, pl. eleve árnyékos kertbe ne akarjunk rózsát ültetni, mert csak a gond lesz vele. Érdekes módon fordítva jobban működik, ha még nagyon napos a kertünk, de már ültetünk árnyékkedvelőket, azok megfelelő locsolás mellett bírni fogják. A talajra fordítsunk nagy gondot...a szárított marhatrágyát használjuk ültetéskor, és legalább 2 évente télen, nagyjából egy lapátnyit a lombhullatók tövéhez dobva (nem kell beásni). Ha vannak lombhullatóink, amik már jelentős mennyiségű levelet adnak ősszel, ezt használjuk fel a savanyú talajt kedvelőknél. bátran terítsük a magnólia, somok, juharok, hortenziák stb. töve köré, jó vastagon. Ez tavaszra szinte teljesen belerohad a talajba. Hihetetlen jó talajt tudunk csinálni, ha egy tisztítandó területre kartonpapírt terítünk, majd arra szórjuk rá a komposztálandó dolgokat. Minél idősebb lesz a kert, annál több hasznosítható anyagunk lesz, levelek, évelők, elszáradt egynyáriak. Én ezeket egy-egy nagyobb kupacba hordva hagyom, hogy elbomoljanak a kert egy-egy részén.
Az időjárással nem nagyon tudunk mit kezdeni, ha tudjuk, hogy fagyzugos a kertünk, sajnos bizonyos növényekről le kell mondanunk. Ezért, mielőtt beszereznénk a növényeinket, az egyik nagyon fontos szempont, mennyire télállóak, ennek mindenképpen nézzünk utána. A szárazságtűrést jobban tudjuk befolyásolni, én teljesen természetesnek veszem, hogy öntöznöm kell a kertben, hiszen ahogy már fentebb említettem, díszkertet építünk.

Különleges, egzotikus növények a kertben 
Ha ismerjük a kertünket, tudjuk a határait, akkor ezeken a határokon belül (na jó, kicsit ezeket feszegetve) igenis bármit ültethetünk. Szerintem csodás dolog, hogy szinte nincs lehetetlen, akármit be lehet már szerezni, és ha így van, miért ne gyönyörködhetnénk benne a saját kertünkben?
Ehhez is az kell, hogy tudatosan csináljunk mindent. Ha tudom, milyen a kertem, és tudom, mit szeret a növény, amit ültetni fogok, akkor tudok neki segíteni, hogy jól érezze magát nálam.
Magyarországon kevés helyen van savanyú talaj, az én kertemben sem ilyen, jó kis agyagos talajom van, talán zömében nem meszes. Mégis rengeteg az örökzöld, amik inkább kedvelik a savas talajokat, rengeteg a magnólia, beszereztem millió juhart, és néhány japán somot is.
Ezeknek a növényeknek az ültetésnél tőzeget is keverek a földjükhöz. Tudni kell, hogy a magnóliák, somok nem gyökereznek mélyen, nem kell nekik mély gödör, inkább széles. Minden évben a tövükhöz teszek szárított marhatrágyát és tőzeget is. A talajuk takarva van (nem veszek drága mulcsot, ősszel a levelet használom erre a célra), és rendszeresen permetezem őket vas+keserűsó kombóval.  A japán juharok és japán somok nem igazán vannak oda a tűző napért, de megfelelő öntözés mellett nemhogy elviselik, meg sem kottyan nekik. A megfelelő öntözés az ő esetükben akár napi öntözést is jelent.
Ha tudom, hogy egy növény szélvédett helyet igényel (márpedig tudom, mert utánanézek), akkor nem a kert legkitettebb helyére ültetem, vagy ha igen, akkor gondoskodok védelemről addig is, amíg megnőnek a sövények. Ha egy növény fiatalon fagyérzékeny, akkor az első években megvédem a téli és kora tavaszi fagyoktól, nem bízom a véletlenre, hogy túléli-e a telet vagy sem.


Ez az én kertem
Bár mai napig szeretek kertes blogokat olvasni, más kertjében virtuálisan és személyesen is barangolni, ez az én kertem, az én személyes játszóterem. Nem akarom senkiét utánozni, nem akarom semmilyen stílusba beszuszakolni. És legyetek ti is bátrak, vállaljátok fel az ízléseteket, játszatok a kerttel. A kudarcokból is lehet tanulni, a kísérletezgetések előre viszik az embert. Ez az a hely, ahol nem kell megfelelni senkinek és semminek. Az a hely, ahol a befektetett munka bőségesen megtérül, néhány év, és az ember csak ámul, mit is hozott létre ő és a természet, hogy lesz csodaszép lánc egy növény elültetéséből, hiszen a növény vonzza a pillangókat, jönnek a madarak, a gyíkok, sünök....szóval csak bátran, kedves kertész társaim, valósítsátok meg a saját paradicsomotokat.

És itt az én paradicsomom, képek, szöveg nélkül:




























































10 megjegyzés:

  1. Mennyi jó tanács! Bizony, bizony még az ilyen öreg rókák is, mint én, találnak benne hasznosat!
    Gyönyörűséges a kerted, mint mindig! Öröm volt veled sétálni, nézelődni! Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem, más is hasznosnak tartja:) Örülök, hogy velem tartottál, újra:)

      Törlés
  2. Nagyon jó összefoglaló, a kerted pedig csodaszép, mint általában, minden évszakban

    VálaszTörlés
  3. Tanulságos, és élvezetes a kerti beszámolód, mindig szívesen olvasom. A fotók pedig nagyon szépek!

    VálaszTörlés
  4. Hmmm, azok a kúpvirágok!
    Hmmm, azok a rózsák!
    Hmmm, azok a verbénák!
    Hmmm, az az egész kert!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Készülj, sok és nagyon szép homoktövis gyerek van, és mind rád várnak:) Meg biztos találunk még ezt azt is ősszel:)

      Törlés
  5. Nagyon sok és jó tanácsot adtál. Tökéletesen, érthetően összefoglaltad. A kerted pedig gyönyörű. A locsolást hogyan csinálod? Én eddig csak a Lakberinfó ezen cikkében olvastam nagyon jó ötleteket a locsolást illetően. https://lakberinfo.hu/kert/kertek/2018-06-11-mcmenemy-mark-kerti-tippjei-locsolas-melegben/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm:) A locsolásra is egyszerű a válaszom, de nem biztos, hogy tetszeni fog, slaggal öntözök. A csepegtető öntözés lenne a legjobb, de a kiépítését a kert tervezésének elején kellett volna megtenni. Ráadásul az én kertem hosszú, nagyon hosszú. Nekem nem esik nehezemre, én szeretek így öntözni, de megértem, ha sokan ezt inkább kihagynák. Szóval csepegtető öntözés, ennek próbálj utánanézni.

      Törlés