Jelenleg 54 db lombhullató fa van ültetve a kertben, ebben van néhány igen nagy növésű, vannak oszloposak, szabálytalanok és csüngők is. És persze van néhány igazán különleges:)
Acer Griseum
Majdnem azóta vágyom rá, mióta megvan a kertem. Sehol sem tudtam beszerezni, amikor lehetett volna venni, akkor olyan horror ára volt, hogy még én is visszariadtam tőle, aztán le is mondtam róla.
Tavaly egy lengyel oldalon bukkantam rá, s bár igen kicsi még a maga méteres magasságával, nagyon örülök neki. Remélem, ez az extrém hideg nem tesz kárt benne, azt hiszem, rendesen teszteli az idei tél a növényeink téltűrését.
A képek a netről vannak, az enyémről még nem is készült fotó. A szürke juhar 10-15 méteres magasságot érhet el, nagyon szép többtörzsűnek nevelve. A kérge idővel fahéjszínű lesz, és kis fülecskékben hámlik, ez az egyik igen nagy díszítőértéke. A levelek ősszel szépen színeződnek. Enyhén savas, jó vízelvezetésű talajt szeret, napra, maximum félárnyékba kerüljön.
Davidia involucrata, galambfa
Ilyen, amikor virágzik, a tavalyi év egyébként az első virágzása volt, az ültetés utáni 6. évben. Kb. 12 méter magas és ugyanilyen széles lehet. Jó talaj kell neki, ráadásul folyamatosan nedves ,ami aztán nálam sajnos nincs. Úgyhogy nagyon lassan fejlődik, idén valami csodaterápiát ki kell találjak neki. A fa levelei egyébként a mogyoróbokoréhoz hasonlítanak, ősszel szépen színeződik.
Paulownia tomentosa, császárfa
15-20 méteres magasságot is elérhető, ,széles koronájú, hatalmas levelű díszfa. Kínában már 3000 éve ültetik könnyű faanyagáért és szép virágzásáért. Lombfakadás előtt, április körül hozza lilás fürtű, erős illatú virágait. Termése barna toktermés,, ami egész télen rajt marad a fán, miközben a bimbókezdemények is ott vannak.
A kínai hagyományokban a lányok születésekor ültették, és akkor vágták ki, amikor férjhez ment, fájából különböző konyhai eszközöket készítettek.
Fagus sylvatica purpurea pendula Csüngő vörös levelű bükk
Lassú növekedésű, eleinte karcsú, később valamelyest terebélyesedő, nagyon szép díszfa. A méretét tekintve mindenfélét lehet találni, van ahol 10-15 méteresnek írják, olyan külföldi oldalt is találtam (amit én egyébként nagyon szeretek), ami csak 3 méteresnek írja. Mondjuk azt nálam már lassan el is éri. A legelső képen a tavaszi levélruhájában pompázik, a többi kép a nyári időszakot mutatja. Ősszel sárgásra színeződik. Szereti a jó talajt (nálam teljesen átlagosban van), és mindenképpen teljes napra kerüljön.
Magnolia tripetala, ernyős magnólia
Liriodendron tulipifera, amerikai tulipánfa
Impozáns méretet elérő díszfa, gyorsan növekszik, simán lehet 30 méter magas és 15 méter széles. Fantasztikusan szép, stiliziált tulipánra emlékeztető levelei vannak, melyek ősszel aranysárgán virítanak. Zöldessárga virágokat hoz, amelyek a levelek között bújnak meg, de kell pár év, mire egy ilyen fa virágozni kezd, sajnos még az enyém sem tette. Nálam minden átlagos kerti talajban van, néhány kényeskét eltekintve egyiket sem kényeztetem, de nyilván mindegyik meghálálja a szerves anyagban gazdag, jó talajokat. A szelet a tulipánfa sem szereti, sajnos nálam ettől sincs védve, méretei miatt a hátsó részen kapott helyet, ahol a tavaszi szelek tépik-rázzák szegényt. Aztán nyárra rendbe jön.
Quercus macrophylla, nagylevelű (v.nagymakkú) tölgy
Az igen nagy fák táborát erősíti, bár lassan nő, de meglesz vagy 30 méter magas és széles. Szülinapomra kaptam, ez volt a legnagyobb fa, amit ültettem (kb. 3 méter). Lassú növekedésű,de a kérge máris ezeréves fáéra hajaz, és úgy gyönyörű, ,ahogy van. Enyhén savanyú talajt kedvel, és ő bizony meg is kapta ültetéskor, és azóta is locsolom csalánnal, kap vasat meg magnéziumot, és a nyári szárazságban locsolom is. Ekkora fánál a locsolás azt jelenti, hogy kb 50-60 liter vizet kap, nagy szárazság esetén heti egyszer, max. kétszer.
Idáig az idén még nem ért el a slag, lehet, hogy jövőre teszek róla, hogy ez másképp legyen. Nem, nálunk nincs automata öntözés, slaggal locsolok, egy (jó)részt pedig vödörből. Igen, fárasztó, de én ezt is szeretem. Nekem ez együtt jár a kertészkedéssel, hogy elfáradok, hogy megizzadok, hogy sokszor vagyok koszos és néha büdös is, és sokat kell dolgozni. De mindennek ott van a látszatja, az eredménye, ez az a munka, aminek a gyümölcsét nap mint nap élvezhetem. Fantasztikusan jó érzés.
Taxodium distichum, mocsárciprus
Akár 30 méter magasra is megnövő, mégis kecses, alul táblaszerűen kiszélesedő törzsű, frisszöld lombú díszfa. Az én kerti adottságaim miatt növekedése átlagosnak, vagy majdnem lassúnak mondható, nem mostanában növi ki a kertet:) Nyilván jobban kedveli a nedves talajt, de teljesen jól elvan, átlagos, szárazabb körülmények között is.
A Peve Minaret fajtája nem nő ilyen nagyra, és szép keskeny is marad. De még olyan fiatal nemesítés, hogy a végleges magasságáról azért nem sokat tudni, és néhány helyen már túlszárnyalta a neten található legmagasabb méretét. Úgyhogy ne kezeljük törpeként, kár lenne érte, ha akkor kellene kiszedni, amikor már éppen gyönyörűvé nőtt.
A Pevé Minaretről kép a netről.
Van csüngő változata is, az egyik ilyen a Falling Waters, 9 méter magas és 4 méter széles lehet (persze majd a tapasztalat megmutatja.) Őszi ültetés, hogy kép a netről, ilyesmi lesz:
A mocsárciprusok őszi lombszíne barnás, elég sokáig megmarad.
Parrotia Persica , perzsafa
Lassú növekedésűnek mondott, az én tapasztalataim szerint inkább átlagos, 12 méter magasra és 9 méter szélesre is megnövő, többtörzsű bokorfa. Az enyém kb. 10-12 éve lett ültetve, a törzse már elkezdett platánszerűen hámlani. Tavasszal apró női fülbevalókra emlékeztető, bordó virágocskákat hoz (ehhez el kell telnie pár évnek), tavaszi levelek széle rózsaszínű. Nyáron megbízhatóan egészséges, kellemes, de nem különleges látvány, aztán ősszel mindenféle pazar ruhát ölt magára. Sárgától a bordóig, narancstól a padlizsánig minden megtalálható rajta. De! Egyre inkább biztos vagyok abban, hogy az őszi lombszíneződésben szerepet játszik a talaj Ph-ja. A savanyú talajt jobban kedveli.
Alnus glutinosa Imperialis, szeldelt levelű éger
5-8 méter magasra, 2-4 méter szélesre növő kis fa, ahogy a képen is látszik, nagyon mélyen szeldelt, apró kis levelekkel. Jelenlegi állapotában nehéz elhinni róla, amit pl. a Havlis (cseh oldal) ír, hogy szinte tökéletes, jelenleg inkább csenevésznek látszik. De sok-sok rút kiskacsából lett már hattyú!
Az égerek a nedvesebb talajt szeretik, de ez nem azt jelenti, hogy máshol nem él meg, csak nem fejlődik olyan gyorsan. Nálam is ez van, a kert talaja és adottságai olyanok, amilyenek, ettől én még bevállalós vagyok, és vannak lombhullató meg örökzöld növények is, amik nem teljesen ide valók, de azt kell mondjam, eléggé jól érzik magukat.
Azért teszek fel egy képet a netről is, állítólag ilyen lesz:
Azt hiszem, ennyi elég lesz mára, jut is marad is a következő alkalomra is, várlak benneteket szeretettel.
Addig is kitartás, most már igenis kifelé megyünk a télből, lesz még tavasz, lesz még lágy kenyér:)
Petra
