2014. július 10., csütörtök

Titkok

Oka van annak, hogy ilyen régen nem írtam. Több is. Kezdődött azzal, hogy elromlott a fényképezőgép, és bevallom, nem rohantam rögtön venni egy másikat. Aztán rászántam magam, és még most is tanulgatom, pedig tök egyszerű készülék, csak én nem tudok vele szép képeket készíteni. Ezért előre is elnézést.
Az imádott kertem mellett újra elkezdtem tornázni/táncolni járni, mert nem tudok beletörődni abba, hogy úszógumit hordjak a derekam körül. Latin aerobicra járni csudajó, majdnem olyan klassz, mint a kert.
Meg olyan apróságok vannak, hogy hét éve volt festés utoljára. Azért az egész háznak nem állunk neki, a hálószobánkkal kezdjük. Azért, mert tavaly ősszel az én drága Tündérkém, tehetetlenségében, amiért el lett tiltva valamitől (ki tudja mitől, rég volt), mérgében leengedte a redőnyt. Zutty! Az én két férfiemberem pedig nekiállt kiküszöbölni a hibát, minek következtében kitörtek belőle egy darabot, és immár mozdíthatatlanul félárbocra eresztve maradt. Viszont munkásembert nem szívesen hívok a házba, mert az mindig felfordulással jár, így viszont a festés alatt a redőnyt is ki lehet cserélni. Lakberendezni is nagyon szeretek, ezért aztán hosszú időt töltöttem a tervezgetéssel is. Remélem, hónap végére megérkezik a megrendelt tapétám, és túl lehetünk a festésen.
Egy szónak is száz a vége, a blogírásra már nem maradt időm.
A kertre viszont igen. Ha emlékeztek, kipróbáltam a Detiát, úgyis mint csigairtót. Klassz! Igencsak megritkítottam a csigaállományt, persze azért még maradt belőlük. Mivel nálam nincs veteményes, így én rászórtam a növényekre is, hogy biztosan megtalálják.
Három hordónyi erjesztett csalánlevet öntöztem ki, főleg a rózsáknak, de a fiatal fáknak, cserjéknek is jutott.
Egy hordónyi tormalevelet is készítettem, ugyanolyan büdös lett, mint a csalán, remélem, hatékonyságában sem rosszabb. Hihetetlenül megdobja a növényeket, nőnek, mint a bolondgomba.

Az örökzöld magnólia legalább 60 centit nőtt, igazi kis fácska már. A legalsó ágaitól megszabadítottam, de egyenlőre nem vágok le többet, mert így szép és mutatós. Neki a csalánlén kívül lombtrágyaként adtam keserűsót és vasat is.

Ilyen volt a klemátisz második virágzásakor. A keserűsó és vas lombtrágyázásakor vigyázzunk, mert a lomblevelű örökzöld kissé megéghet tőle. Úgyhogy csak az alsó leveleire öntsük. Érdekes módon a tűlevelűeken meg sem látszik.


A datolyaszilván ekkorák már a termések.

Igazából ezek a képek adják vissza a kert hangulatát.


















 Az Alba Superba magnólia is hatalmasat nőtt, és lapulevél méretű leveleket hoz. Tavaly megijesztett, mert a három az egyik törzsén nagyon apró, sárga, csak az ereknél zöld, bepöndörödött leveleket hozott. Tudom, hogy nagyon vacak földbe lett ültetve, ugyan kapott marhatrágyát, tőzeget, sőt ez utóbbi pótolva is lett, de ezek szerint ez nem elég. Már tavaly kapott egy keserűsós lombtrágyázást, úgyhogy idén már normálisan hajtott ki. Jelenleg túl vagyunk a második keserűsózáson, és vasat is adtam neki, szintén lombtrágyában. Jó, kicsit megkapta a leveleit, de akkorát lökött a növekedésén, hogy csak na.










A "régi" rózsák hozzák a szokásos formájukat, itt a Gold Reef telis-tele csokrocskákkal.

Tavalyi ültetésű Blue Bird hortenzia.

Öreg hortenzia, rogyásig virággal.
Az idén nem metszettem meg. Egyáltalán. Még az elszáradt virágok is rajta vannak, valahol a lombban.
Ő is kapott vas+keserűsó lombtrágyát, hihetetlen, milyen látványosan gyógyítja a növényt, szinte napokon belül hozza a szép egészséges, zöld leveleit.










Liliomvirágzás van, mennyei illattal. Ebből a csodaszépből tavasszal vettem ki, és ültettem másik ágyásba is, ő még egyenlőre nem virágzik, annak is örülök, hogy megmaradt. A madonnaliliomjaim eltűntek, pedig tavaly gyönyörűen virágoztak. Ilyenkor mindig elhatározom, hogy veszek még liliomhagymákat, annyira szépen mutatnak az ágyásokban.


A Starkl-tól rendelt óriásliliom. Jelenleg kb. 1,70 magas, illatos gyönyörűség.




Közelebbről















Másik oldalról. Talán látszik, hogy a pénzlevelű lizinka milyen vastagon befutotta a talajt. Azért az apró szulákkal még küzdök, merthogy rendesen bepofátlankodott a lizinka közé, de nem kétséges, hogy én fogok nyerni. Egyébként lizinka már ott is van, ahova nem ültettem, elvihette a szél a magját.













A sásliliomok is akcióba léptek, az egyik kedvencem ez a több éve Stakrl-tól rendelt sösétbordó virágú, amiből már több helyre is ültettem.

Ez is egy nagyon szép, nagyvirágú sásliliom. Ezt az ágyásrészt egyébként ősszel szét kell robbantanom, egyrészt marhára összenőtt minden, másrészt meg nem tetszik így.

Limelight bugás hortenzia, szerintem az összes bugás közül a legszebb. Háttérben levendula.

Annabelle hortenzia. Én úgy vettem észre, legalább olyan vízigényes, mint a kerti horti. Sőt. Az újonnan ültetett kerti hortiknak vagy eszembe jut vizet adni, vagy nem, az Annabelle figyelmeztet, mert lóg füle-farka.

Persze gyönyörű a jófehér labdáival, úgyhogy több is van belőle, de nem tudja a kerti hortit überelni.

Jaj, és az újonnan ültetett rózsák.
Ez itt a William Shakespeare 2000.
A szépséges virágon kívül igencsak feltűnőek a gombás levelei. Pedig már kétszer is permeteztem. Ő az egyetlen, amivel nem vagyok megelégedve, talán pont azért, mert nagyon sokat vártam tőle. Mindenhol csak dicshimnuszokat lehet róla olvasni, erre csupa-csupa gomba a levele. A Munstead wood rózsa ezerszer szebb, ha valaki lilás színű rózsában gondolkodik.





Souvenir de la malmaison. Bourbon rózsa, másodszor virágzik már. Na, ennyire nem tudok fényképezni, hogy a virág ilyen homályos lett. Gyengéim ezek a tömvetelt, porcelánrózsaszín virágok. Már futtatója is van mindegyik nagyra növőnek, és az angolok közül is a legtöbbnek.


Régebbi ültetésű, fontaine rózsa. Nagyszerű növény, évről-évre megbízhatóan virágzik, csodaszép, szinte világítóan bordós-piros virágai vannak, kellemes illattal.

Fontaine csokrocska.

Az első udvarrészen levő nagy ágyásból kiszedtem az elnyílott borzaskatákat. A bokrok, örökzöldek és talajtakarók kezdenek eléggé méretesek lenni, úgyhogy a borzaskatára elvileg itt már nem is lesz szükség, de gyanítom, jó ideig fogok még vele játszani.








Nutka hamisciprus zuhatag. A fenyők is kaptak a keserűsó-vas lombtrágyából. Az ő tűlevelüket egyáltalán nem égette meg. Ennyivel is próbálok hozzájárulni a jó kondijukhoz, egyrészt, hogy minél szebbek, másrészt hogy minél ellenállóbbak legyenek.


A Barabits'requiem csüngő mamutfenyő is látványosan növöget. A tricolor zsálya már hatalmas területet beborít, viszont a citromfűvel törököt fogtam. Most már ott tartok, hogy le is permeteztem gyomirtóval, mert eszelős módon tud terjedni, minden más növény rovására. A gyomirtózás miatt az ágyásokban kisebb-nagyobb elszáradt, randa foltok vannak, ezeket most muszáj elviselnem, ősszel majd ültetek ezt-azt. (Mondjuk ide már nem:)











Szintén több éves ültetésű bokorrózsa, Egon Schiele.





Oszlopos valódi ciprus. Jó 3 méter magas már, csuda egy látvány a hamvaskék lombjával.
A szomszéd kerítése mellett gyönyörűen  bokrosodik a Red Robin korallberkenye. Ha szeretnénk minél több piros levélben gyönyörködni, akkor ne féljünk a többszöri visszametszésétől, ugyanis csak az új hajtások pirosak.












Bénácskán fotózott Austin rózsa: Winchester Catedral. Tündérkertjétől rendeltem, konténeres, ő már folyamatosan virágzik, nagyon szép kis rózsa.

A St.Swithun austin rózsa egyenlőre eltörpül a zsályák mellett.




A Munstead wood rózsa szabadgyökerűként érkezett tavasszal, szintén David Austin rózsa. Kora nyár óta folyamatosan virágzik. Három bokrot rendeltem tőle, múlt héten volt pár nap úgy, hogy az egyik bokron nem volt kinyílva virág, csak a bimbók voltak. Teljes napon van, mégis eléggé tartósak a virágai, nem győzök gyönyörködni bennük, ebben a rózsában csak kellemesen lehet csalódni.





Felicia pézsmarózsa. A kedvenceim.
Édes, apró virágokat hoznak, megállás nélkül. Egyenlőre három féle van:
Cornelia, Felicia és Penelope, de ősszel biztosan gyarapítom a pézsmarózsa "gyűjteményt".











Penelope pézsmarózsa









Szintén a Penelope. Bűbájos virágai vannak,
Őt is bátran tudom ajánlani mindenkinek, ráadásul azt írják róla, hogy különösebb gondozás nélkül is nagyon szépen díszít, ez egyébként az összes pézsmára jellemző.








Mary Rose, szintén David Austin rózsa. Csodálatos, nagyméretű rózsaszín, illatos virágokat hoz, szintén megállás nélkül virágzik. A gombára kissé érzékeny, úgyhogy őt is permeteztem már.


Mary Rose, a Budai Kercentrumtól jött, hatalmas bokor már, mellett magról kelt kapor virít.







Jacques Cartier, portland rózsa.
Nagyon egészséges bokrocska, hatalmas fejlődött. Érdekes, mennyivel durvább, erőteljesebb ágai vannak, mint pl. az angoloknak. Az elszáradt virágot szinte lehetetlen kézzel letörni róla, olyan vaskos.




Harlow Carr angol rózsa, szintén a BKC-tól. Nagyot fejlődött, dús lombozató bokor, kicsi szünet után újra tele van virággal.


Hogy ne csak rózsát mutassak, az ámbrafám is nagyot nőtt, a talaja takarva van, és szintén kapott a keserűsó-vas kombóból. Minden örökzöld és savanyú talajt kedvelő növény meghálálja a keserűsó lombtrágyát.

Szintén nagy kedvenc, a mamutfenyő. Csak kicsit vagyok türelmetlen, egy-egy termetesebb példány láttán (valamelyik arborétumban), noszogatom, ne csak fél métert nőjél már évente, de hát ezzel kell megelégedni.
Természetesen ő is kapott a keserűsó+vasból. Szigorúan lombtrágyaként. Azért ,mert a földből nehezen tudják a magnéziumot hasznosítani.



Ő szintén egy páratlan szépségű rózsa:

Cardinal Hume, harkness rózsa.

Három bokor van belőle ültetve, állítólag eléggé terülő lesz. Ezek is szabadgyökeresként  érkeztek Hollandiából, hatalmasat nőttek, és folyamatosan virágoznak.





 Egy másik bokor Cardinal Hume.

Összességében eddig (az egy WS2000 kivételével) nagyon elégedett vagyok az új rózsákkal.
A futók közül van amelyik majd 1,5 méteres már, és némelyik bokor is közel méteres. Egyébként az egyszer virágzó rózsák virágzás után is nagyon szép bokrok, ne hagyjuk ki őket a kertünkből.

És a végére:


Éden újratöltve. Akkora baromi nagy bokor, hogy az összes elszáradt virágot nem és nem tudtam levágni róla, de azok mellett is hozza az új hajtásokat, bimbókat.

Na, most meg regényt írtam, köszönet, ha eljuttok a végére.

Élvezzétek a nyarat, a kertet, barátokat, családot.

Üdv

Petra

4 megjegyzés:

  1. Most tanultam tőled a virág/növénycsodák látványa mellett! Volt csalánlevem, kipróbáltam, de a szomszédok rosszul lettek a szagától. Én csak pár növény mellé öntöztem vele próba-szerencse alapon. Lehet, hogy csinálok egy adaggal ismét, s ismét elolvaslak, s eszerint használom fel. Köszönöm az ötletet!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, ezek a szomszédok!:) Tényleg baromi büdös, én egyszerre 100 litert szoktam kilotyálni, élénk bogárraj kíséretében, és a végén én is trágyaszagú vagyok. Estefelé kell kiöntözni, másnapra már nem is igazán érezni. Ennyit el lehet viselni. A növényeknek nagyon-nagyon jót tesz. Kb 2 hétig hagyd lezárt műanyag edényben, hogy rendesen el tudjon rohadni, és a csalánon kívül tényleg mást is ki lehet próbálni, pl. amikor lemetszed a levendulát, az is mehet a vízbe, citromfű, tehát ezek az aromás/gyógynövények is.

      Törlés
  2. Erre a keserűsós lombtrágyára kíváncsi lennék. Leírnád a receptet? Üdv Norbi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A keserűsót 1 kg-mos kiszerelésben lehet vásárolni, olyan 300, -Ft-os áron, mivel max. 5 %-os oldatot lehet készíteni, így legfeljebb 5 kg-mot szabad 100 liter vízbe tenni. Nagyon jól oldódik, és ezzel lehet a növényeket öntözni, úgy, hogy a leveleire jusson. Ha egészségesek a növényeid, tehát nincs látható hiánybetegség, akkor is nagyon jót tesz évente egyszer-kétszer, de akkor nem kell az 5 %, elég a 2-3 % is.

      Törlés