2014. április 9., szerda

Kavalkád

Régen írtam már, úgyhogy most hosszú leszek, sok-sok képpel. Majd két hétig beteg voltam, ami soha nem jön jókor, most viszont sikerült totál elmaradnom a kerti munkákkal. Úgyhogy szomorúan állapítom meg, hogy az idén még nem lesz gaztalan kertem.


Az idei gyors tavaszban nagyon felgyorsult minden, a fűszercserje már virágzik. Mellesleg nem a virágai illata az, ami miatt szerintem fűszercserjének hívják (engem mindig valami pacsmagolt borra emlékeztet), hanem az ágainak. Mármint ha letörünk belőle, az ágaknak van nagyon finom, majdnem fahéj-szerű illata.


A datolyaszilva gyönyörűen levelesedik. Némi igazítást csináltam rajta, egy-két befelé növő ágát levágtam, remélem sok-sok gyümölcs lesz rajta.

A kezdeti sima, fahéjszínű törzs után már erősen barázdált, szürke, kifejezetten öregfa törzse van. Az idősebb ágak sajnos elég törékenyek, persze mindenképpen a kert legvédettebb helyére kell ültessük.


Csináltam jópár "panoráma"fotót is, hogy látszódjon a koncepció, (bár legtöbb helyen ösztönösen ültettem).
Ez a sziklakert féleség az elsők közé tartozik, ami készült, pár növény kikopott belőle, néhány meg nagyon elszaporodott.


Bangita-virágok


Crimson Queen juhar, második éves nálam. Persze este jutott eszembe, hogy az előkerti blood good juhart nem fényképeztem le, pedig valami elképesztő, na legközelebb mindenképp hozok róla fotót, hogy ti is lássátok.



Hunyorok minden mennyiségben. Még mindig tele vannak bimbóval, és csak nyílnak, nyílnak. Az egyik leghálásabb évelő, amit nem szeret, az az, ha a kutyák párnának nézik. Sajnos Szofi kutya gyakran csinál ilyent, úgyhogy a legszebb bokromat alig bírtam megmenteni. Mindenfelé ültettem (legjobban a félárnyékos helyet szereti), de azért kell idő neki, amíg ekkorává cseperedik.



Minden rózsát megmetszettem, kivéve ezt. Az Edent. Most már nem is fogom, úgyhogy ekkora dzsumbujjal indulunk.


Az alba superba magnólia, tavaly ilyenkor kezdett virágozni, most már lassan a végére ér.


Ezen a nem túl nagy kertrészen van a datolyaszilvafa, a másik végén a katsurafa (selyemakác helyett),
a fűszercserje, három rózsabokor, kikeleti bangita, imbricata pendula h.ciprus, és különböző apróságok.


A szomszéd ház falánál élő hamisciprusok csodaszépek már, egész madárszállóként működnek.
A keskeny ágyásban van az örökzöld magnólia, egy valódi ciprus (green tower), juhar, gold reef rózsa, meg az apróságok.



Forgok, mint a ringlispil, a felső képen az imbricata pendula függönyén látszik a virágba borult boglárkacserje.


A garázs előtt állva, visszanézve ezt látom. A kikeleti bangita valami csodaszép lett.

Ezek a részek már nem igényelnek különösebb karbantartást, tavasszal némi metszés, néha be kell avatkozni egyik másik növény túlburjánzásába, aztán ennyi. 



A legöregebb fás bazsarózsa, ígéretes bimbókkal.


Majd kétméteres bokor már, úgyhogy az ültetésnél vegyük komolyan a végleges méretet, mert lassan ugyan, de biztosan kinövi a kisebb helyeket. A másik kettő fás bazsarózsám még icurka-picurka, virágot sem fognak hozni az idén (sem).

A galambfa is levelesedik szépen. Most már 5. éve van nálam, úgyhogy bátran kijelenthetem, hogy elég lassú növekedésű fáról van szó, de tulajdonképpen annak is örülök, hogy van ilyen a birtokomban. Elvileg elég ritkán ültetett fáról van szó.

A melléképület előtti részről is visszanézek, elég távolinak tűnik a ház, de ez csalóka. A nutka hamisciprus az idén már valóságos óriás lesz!

Az új rózsák közül a BKC-től rendelt konténeresek hozzák a formájukat (ennyi pénzért...), ez a WShakespeare. Bimbócska is van rajta.


Ez a St. Swithun, állítólag a futó fajtája.


Ez a japánbirs bokor az elsők között kezd kihajtani, gyakorlatilag még minden kopár és csupasz, amikor megjelennek a frisszöld levélkéi.

Páratlanul szép virágokat hoz. Vettem is fel belőle négy gyerkőcöt, van még hely az udvarban, ahol viríthatnak. Itt szeretném megjegyezni, hogy aki idáig elolvasta, és szeretne ilyent a kertjében, az nyugodtan jelentkezzen.

Szépséges, igaz? Ez a fajta terülő habitusú, ugyan magasságra is nőddögél azért, de jó széles is lesz, és nagyon sok gyerkőcöt hoz.  Sövénynek pirosat és sötétrózsaszínt ültettem, idén már virágot is hoztak, de még nagyon kis ritkák.  Egyébként is más fajták, mint ez, kezdetben pirosas levelet hoznak, ez a fajta pedig rögtön ilyen üdezöld levelekkel örvendeztet.

A Susan magnólia leveles-virágos állapotban. Nagyon erős, fűszeres illatú  és igen élénk lilás-rózsaszín virágai vannak.


A Wada's memory levele. Más, mint a többi magnólia, bár elvileg ez valóban kis fa lesz.
Egyetlen virágot hozott az idén, nagyon mókásan festett az amúgy törékeny kis jószág, rajta a hatalmas, zsebkendő kinézetű virággal.


Egy pillantás az első udvar nagy ágyására


Egy  másik szögből ugyanez, a fontaine rózsa piros levelei nagyon feltűnőek ilyenkor, később majd a gyönyörű bordó virágai lesznek azok.

A boróka előtt egy viráglonc terpeszkedik, de a terülő boróka is jó nagy helyet meghódított már.

A futtató, amire a hintaágy még mindig nem készült el. Viszont erősen gondolkodom, hogy le legyen-e festve, vagy csak lakkozzuk, mert nem biztos hogy neki kellene a főszereplőnek lenni. Félek, ha kap egy erősebb színt, túlságosan is jelen lesz a növények között.

Szépen, óvatosan bújik a szeldelt levelű éger levélkéje.

Ezeket az egyszerű virágú nárciszokat úgy örököltem a házzal, annyira bájosak.

Nos, virágzik a vadcitrom, vagyis összesen három darab virág van rajt. De aki a kicsit nem becsüli...

Már majdnem a végén vagyok az első udvarnak, ez is a nagy ágyás egyik része.
Az újonnan épült gépkocsi-beálló színe kissé, hmm, feltűnő lett. A fiúkat küldtem el festéket venni, de szilárdan emlékszem, hogy mahagónit mondtam. Ez lenne az?

Apropó, fiúk. A bejáratnál a kapu két oldalát két kőoroszlán őrizte. Annyira szerettem őket, igazából házőrző feladattal is fel voltak ruházva. Erre az én drága férjecském, aki testalkatilag nem tartozik az alacsony, gyenge alkatúak közé, tegnap a teherautóban felejtette a kulcsát (ami javításra várakozott egy másik telephelyen), és nem bírva kivárni, amíg kidobunk neki egy kulcsot az ablakon, inkább átmászott a kerítésen. Mászás és láblendítés közben lerúgta az egyik kőoroszlánt az oszlopról, ami ezt eléggé zokon vette, és három darabra tört. Ez már csak azért is nagy tragédia, mert biztos, hogy kettőt kell vegyünk, szinte kizárt hogy ugyanilyent fogunk kapni. Úgyhogy hétvégén oroszlánvadászatra megyünk.

Egy csokor nárcisz. Tavalyelőtt ültettem a hagymáit, nagyon szép, illatos fajta, bár itt már kissé megfakult.

A hátsó kertben a meggyfa menyasszonyi ruhába öltözött.


A magnolia tripetala is hozza a leveleit. Hú, de kíváncsi vagyok....



A perzsafa az egyik nagy kedvenc. Elég lassú növekedésű, de érdemes kivárni. Kb. 10. éve lehet nálam, olyan 4-5 méter magas, nagyon formás fácska. Ilyenkor tavasszal fényes, rózsazsín szélű üdezöld leveleket hoz. Azért úgy ültessük, hogy nagyon terebélyes fácska lesz belőle, persze nyilván metszéssel lehet alakítani.

Íme, a másik oldalról.... A hátsó kertben levő nagy ágyásokba fák, bokrok, örökzöldek, rózsák és évelők kerültek, de még sok idő kell, hogy a talaj is rendesen takarva legyen. Egyenlőre nagyon belenőtt a fű, amivel azért küzdök rendesen, de csak azért sem fogok permetezni.


A törpe orgonák telis-tele vannak bimbóval. A rendes orgonáknak percek kellenek a nyíláshoz, ballagásra mit is fog vinni a fiam az iskolába?
Minden törpe orgona tövéhez ültettem macskamentát. A kis zsivány az első kertben mindenhol nől, a ház tövétől kezdve a kövek között, itt meg olyan nehezen indul meg, nem tudom, mi az oka.


Törpe orgona közelről. Nagyon szeretni való bokrocskák, igénytelenek, mindig mutatósak. És igen, illatos a virága!

A kedvenc borbolyám, ottawensis superba. Ültettem szólóban, ültettem sövénynek több helyen. Nagyon szép a habitusa, két-három méter magas bókoló  bokor lesz, borbolyához képest nagy, sötétbordó levelekkel, amik őszre narancsosra váltanak. A virágai egészen hosszú sárga fürtökben nyílnak.

Ilyen közelről. Akinek talaj vagy árnyék-hiány miatt juhar ültetésére nincs lehetősége, bátran ajánlom, olyan intenzív színe van, mint a blood-good juharnak.

Az elsőként ültetett bokor már jó másfél méteres, gyönyörű, amikor a levelein átsüt a nap.

Ez szintén az elsők között rendelt és ültetett, Mary rose, ott a bimbó, látjátok?
Egyébként mindegyik rózsám megmaradt, igen változatos állapotban vannak, a konténeresek teljesen kilevelesedve, mint a Mary rose is, a később szabadgyökerűen érkezettek közül jónéhány levelesedik, és van pár darab, ami még mindig csak rügyezik. De mindegyik él, és ez a lényeg, s immár valamivel több, mint 50 rózsa boldog (és elfoglalt) tulajdonosa vagyok.


Ma utolsónak a dávid juhar (acer davidii) elég bénán fényképezett levélkéig és virágját mutatom. Nagyon kecses kis virágokat hoz, nálam először. A téli piros pizsamáját lassan felváltja a zöld csíkos.

A fák-bokrok zömmel kilevelesedtek, vannak köztük későn kihajtók, ilyen a bükk, őneki még mindig csak nyúlnak és nyúlnak a rügyei, de még nem pattant ki. A tölgyek levelesednek, nagy-nagy boldogságomra, mert így utólag bevallom, hogy aggódik az ember lánya rendesen egy 4 méteresen ültetett, baromi drága szülinapi ajándékos tölgyért. Egy fám van, ami semmit nem csinál (tavaly őszi ültetés), a magas kőris.
Minden nap biztatom, simogatom, (néha megkaparászom), egyenlőre csak van. Remélem, összeszedi magát...

Mára azt hiszem ennyi elég lesz, mindenkinek sok csodát kívánok kertben és kerten kívül.

Petra

20 megjegyzés:

  1. Szép a kerted. Az a kutyaól díszlet vagy "kertészed" is van? Nálunk a kertész miatt mindet körbekerítettünk, legalábbis a fiatalokat, még amíg megerősödnek. Ne gondozza őket, vagy inkább a környezetüket. Állandóan ás.

    VálaszTörlés
  2. Annyiból díszlet, hogy nem használják, de két kutyánk is van. Én is körbekerítek minden frissen ültetett növényt:)

    VálaszTörlés
  3. Óóó, annyira szép a kerted! És nagy-nagy köszönet, hogy a képes beszámolóknál mindig írod a növénykék nevét. Sokat tanulok Nálad:)
    Ha szabad én szeretnék kérni a japánbirsből. Csodaszép növény!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már megérte!:)

      Neked is azt mondom, mint egy másik jelentkezőnek, légyszi ősszel szólj rám, ne szégyenlősködj, meg ilyesmi, mert most már szerintem késő van, ősszel viszont küldök. Közben arra gondoltam, hogy a blogíráskor mindig írom, mi az, amiből van feleslegem, úgyhogy biztosan lesz még olyan, amiből tudok küldeni.

      Törlés
    2. Nagyon szépen köszönöm:)
      Szép hétvégét!

      Törlés
  4. Már hiányoltalak nagyon. Remélem, hogy nem volt komoly bajod és teljesen meggyógyultál!
    Nagyon szép a kerted, gratulálok hozzá! Csodaszép a borbolyád és a japán birsed is.
    A datolyaszilvádat irigylem (jó értelemben), olyan jó kis erős fácska! Biztosan megörvendeztet az idén jó sok gyümölccsel már. Imádom! A télen az enyém se fagyott vissza.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, tényleg az egészség a legdrágább kincsünk, csak kevéssé becsüljük.

      Ha nem fagyott vissza a fád, akkor nagyot fog erősödni az idén, és elvileg lehet rajta termés is. Majd számolj be róla.

      Törlés
  5. MIlyen szép a kerted! Remélem meggyógyultál rendesen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, aranyos vagy, én is remélem:)

      Törlés
  6. Hú, köszi a sétát, a nagy totálokat pláne, most már egészen képben vagyok.:) Az a hatalmas borókád nagyon tetszik a csápjaival, extravagáns, szárnyal vele a képzeletem.
    Azt szeretném kérdezni a nutkádról, hogy mennyi idős és mekkora, és milyen gyorsan nő, és mennyire kényes, szélre, hóra, szárazságra. Csak ennyit.:) Régi vágyam volt, de amit találtam az nagy volt és drága, de most vettem egy félméterest 3 pénzért és kíváncsi vagyok a gyakorlatra, az elmélet az csak elmélet...

    Júdásfák hallgatnak. De még reménykedem.

    Remélem meggyógyultál rendesen és hogy még kímélő üzemmódban járatod a motorodat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A borókát ketelereinek vettem, aztán sokáig meg voltam győződve, hogy kaizuka, de az már biztos nem, de a ketelerei sem ilyen, de akkor is mesés.

      Nutka: 8 éve lehet nálam, kb. Én is kb. félméteresen vettem, most durván 3-3,5 méter magas. Szóval átlagban bő félmétereket nő, ami nem tekinthető túl gyorsnak, de ez van.
      Teljesen télálló, olyan helyre ültesd, hogy minden oldalról megcsodálható legyen, nagyon különleges alakja van, és ahogy nő, úgy lesz egyre szebb. Jobban mondva most még formátlan, de a csúf kiskacsából pár év alatt gyönyörű hattyú lesz. Mint a legtöbb örökzöld, inkább savanyúbb, de semmiképpen nem meszes talajt szeret, és teljes napra kerüljön. Semmi árnyék, később sem. A szárazságot azt nem szereti, elvileg azt írják róla, hogy párás körülmények közé való, na ez nálam sincsen, de Ő az egyik, akit száraz időszakban öntözök rendesen, slaggal az ágakat is lemosva.
      Talán mindent elmondtam, ültesd el, köpködd meg kicsit, aztán simogasd sokat:)

      A júdásfa aránylag későn hajt ki, nálam tőről talán múlt héten kezdett levelesedni, kapirgáld meg, él-e még. Az a baj, hogy a picik baromi fagyérzékenyek.

      ui.: Mi az a kímélő üzemmód?:)

      Petra

      Törlés
    2. Köszönöm, nagyon gyors voltál a válasszal, én meg gyorsan el is olvastam, de már írni nem jutottam. Még várja, hogy a farakás eltűnjön az ültetési helyéről. Remélem nem nyírom ki, úgy tűnik erre kicsi az esély, mire Bálint iskolába megy már óriási lesz.:) Megyek kapirgálni, mert azt meg elfelejtettem. Majd beszámolok.

      Kímélő üzemmód: ööööööööööööö. Elfelejtettem.:)

      Törlés
  7. Petra! /számomra nagyon kedves a neved, mert a lányomat is ez a neve!!))))/
    Szóval csodás a kerted, de azt ugye tudod, hogy a vadnarancs ha beindul, akkor szinte kiírtani sem tudod, és hatalmas tűskéi vannak, az egyik ismerősömnek van és nála írtottuk, de nem volt épp leányálom.

    Kérdésem - mivel látom, hogy imádod a külözböző fajtájú tulipánfákat - ez a 3. éves kis tulipánfám, de szinte még most is akkora, mint amekkoraként vettem. Mit csináljak vele - öntözőm, és a Te blogod olvasata alapján /igaz csak az idén/ tettem tőzeget is a kis drágának - hogy ne maradjon "törpe"?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Andrea! Köszönöm kedves szavaidat, és éljenek a Petrák!:)
      A vadcitrom tüskéivel már megismerkedtem, tulajdonképpen egyik dísze is a növénynek, bár a találkozás fájdalmas vele. Ha sok magoncot fog hozni, akkor majd valamit kitalálok vele, köszönöm a figyelmeztetést.

      A liliomfák (nem haragszol meg, ha kijavítalak, a köznyelvben tulipánfának nevezett növény egy 30-50 méterre megnövő fa, aminek a levelei hasonlítanak a tulipánhoz) nem nőnek gyorsan. Ráadásul az elején be is kell gyökeresednie. Amit tudni kell róla: Nem szabad mélyebbre ültetni, mint ahogy az edényben volt, mert akkor elrohad. Pont azért, mert nem gyökeresedik mélyen, nem szabad hagyni kiszáradni. Az öntözés az egy három éves növénynél csapadéktól függően hetente egy bőséges. A tőzeget nagyon okosan tetted, és mulcsozd is be a talaját, akár fakéreggel, akár a fűnyesedékkel, de mindenképpen takarva legyen. Így már mindent megtettél, a többi rajta múlik.

      Petra

      Törlés
    2. Petra nem tudom miként a liliom jutott eszembe, hiszen teljesen igazad van abban, hogy tulipánfa a neve ennek a csodálatosan szép fának.))
      Köszönöm szépen a válaszodat, és azt gondolom ez alapján, hogy az öntözés hiánya volt eddig szegény fának a problémája, ezért maradt - egyenlőre - mélynővésű.)))
      A mulcsozást a Te egyik blog-bejegyzésed alapján csináltam, és az idén már öntőzöm is amikor csak kimegyek a kertbe, a mulcsozást is megcsinálom!
      Nagyon szép hétvégét kívánok!

      Törlés
  8. Kedves Petra! Csodás képek, öröm nézni ezt a sokféle különleges növényt! A japánbirsben én is gondolkoztam, de elég kevés napunk van, így feltehetőleg nem érezné jól magát.

    Kőoroszlánt nem lehet megragasztani? Vannak jóféle ragasztók amikkel ez megoldható, és talán még "rusztiukusabb", egyedibb is egy ragasztott oroszlán mint egy ép! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Nyözö! A japánbirs a félárnyékban is szépen teljesít. Majd eldöntöd.

      De biztos meg lehet ragasztani, egyenlőre még csak van szegényke, és nem volt idő helyette venni sem. Nem is tudom, valamiféle buta babonából nem akartam töröttet visszatenni. De még gondolkodom rajta:)

      Törlés
    2. Érdekes ez a babona dolog. Nekem egy ragasztott kőoroszlán inkább sugalja azt, hogy a tárgy amire törötten is figyeltek, az fontos és jelent a számodra valamit, hiszen rááldoztad a plussz időt, energiát...

      Nézegettem a környező kertekben itt-ott van japánbirs, árnyékosabb helyen is. :) Ezeket te gyökereztetted egyébként? Ha még ráférek a listádra jelentkeznék én is, és megállapodunk amikor aktuális lesz a kérdés. :)

      Szép húsvétot Nektek!

      Törlés
    3. Sajnos olyan szerencsétlenül tört össze, hogy nem lehet megragasztani, de legalábbis visszaragasztani a helyére nem. Viszont a kidobástól megmenekült, valahova beillesztem.

      Nem én, hanem a bokor gyökereztette, vagyis leválasztok gyökérsarjat róla. Négy picurit ültettem télen, mind a négy él és zöldül. Ráérsz a listámra, úgyhogy ősszel újratárgyaljuk:)

      Törlés
    4. Neked is szép húsvétot!

      Törlés