2013. szeptember 19., csütörtök

Változások kora (2 rész)

Megpróbálom folytatni, amit elkezdtem, és fogalmam sincs milyen okból kifolyólag nem hagyott az a nyomorú gép.
Hol is tartottunk? Ja, igen az almáknál:


Mindenkinek, bárkinek ajánlani tudom ezeket a kecses kis ballerina almafákat, az idén is kitettek magukért, talán még az oviba is tudok vinni belőlük. Ezen felbuzdulva rendelek idén két oszlopos körtét is, kicsi helyen elférnek, hamar termőre fordulnak, és remélem finomak is lesznek.

Történt egy óriási változás az udvarban: kivágtuk a selyemakácot. Tavaly óta húzódik, hol kiszedtem volna, hol nagyon szerettem, említettem a férfiembereknek is, ilyen komolyan talán még egyszer sem vették, amit mondok. Egyik délután megyek haza, meresztem a szememet, mivel van tele a talicska a teherautó előtt, mire rájövök, hogy jééééé, nincs meg a selyemakác! Ezzel megoldódott a japán katsurafa sorsa is, ugyanis fogalmam nem volt, hova ültessem. Ha nagyon a hátsó részre kerül, akkor nem élvezhetem az őszi égetett cukor szagát a leveleinek, viszont cipelhetem a vizet neki vödörszám. Így viszont szépen odakerült a selyemakác helyére. Ránézésre egyenlőre úgy néz ki, hogy rossz cserét csináltam, de majd megnől a katsura, és szép lesz, nem kérdés.



Na? Igen, egyenlőre csenevésznek látszik, főleg hogy a hazaúton a maradék leveleit is elhagytuk. De higgyetek nekem, szép lesz.


Képzeljétek, a császárfán millió, mit millió, billió virágkezdemény van!:) Annyira örülök neki, minden ág végén hozza, milyen csudaszép lesz, ha el nem viszi a kora tavaszi fagy!


Látni? Mindegy, akár látni akár nem, ott vannak bizony!



Esetleg így? Természetesen hatalmasat nőtt az idén is, igazi nagy fa már.


Ilyen hatalmasak a datolyaszilvák, szám szerint 11. Minden nap megszámolom őket, remélem, többet már nem fog leverni szél, vihar, stb.



Végre (majdnem)elkészült a hintaágy.!:) Még mindig sok a tennivaló vele, de legalább nem esünk orra benne a fűben. Meg kell metszeni a lilaakácot, hogy rendesen hozzá lehessen férni, le kell csiszolni, és festeni. Miért most? Mert így könnyebb. Mármint a fiúk szerint. Hát, majd meglátjuk...:)



Igazi kis ékszer az oszlopos tulipánfa, a képen még nem látszik, de már kezdenek színesedni a levelei.



A valódi ciprusok ezen a nyáron is óriásit nőttek, a gazdi legnagyobb örömére.

Egyébként a múltkor szabályosan meghatódtam, ahogy néztem a kertet, a növekvő fákat-bokrokat, milyen szép is látni, ahogy fejlődnek, és mindez a kezem munkája... Szentimentális vagyok, tehát öregszem:)


Itt a másik valódi ciprus, pár év alatt a húsz centis apróságból 3 méteres fa lett. Szinte hihetetlen.
Míg az arizona ciprus elképesztő kék színű, addig a Joschka ezüstös, csillámos. Mindkettő fantasztikus.




Próbáltam nagyítani a képen, de nem tudok visszatérni az íráshoz.(Mi a szösz van itt kérem?)
A császárfa távolabbról, ugye milyen pompás kis fa lett?



Ilyen szép a mammutfenyőm. Kb két méter magas az idén, úgyhogy már messziről is látszik:)



Örömmel jelentem, hogy születtek új fáim: A képen látható kissé zilált hölgy a szeldelt levelű éger. Gyönyörű, kecses kis fa lesz belőle.



Oszlopos bükk gold fajtája, egy ugyanilyent bordó levelűben is ültettem. Most éppen a bükkfába vagyok beleszeretve. Jaj, kedveskéim, hogy hol találtam helyet nekik? Sajnos a borókaszú miatt két leylandit kiszedtem, nagyon fájt értük a szívem, olyan szépek voltak már, de nem mertem kockáztatni. Az ő helyükre került az arany levelű oszlopos bükk.

A bordó levelűnek szorítottam helyet az ámbrafa mellett (képletesen persze, próbálok a térállásra vigyázni, hiszen oszlopos vagy sem, idővel terebélyes lesz).

A szeldelt levelű éger az arany nyírfa helyére kerül, ez utóbbi kimegy az utcára. A csörgőfa helyére kerül, mert bármilyen szép, gyors fejlődésű is, mindenhol csörgőfa nől. Ha valami invazív, hát nálunk ez az.


Az ámbrafám is elhullajtott pár levelet, kicsit szomorú voltam, hogy csak sárgát látok rajta, de a maradék levélkéi már más színeket is fölvettek. Minél tarkább, annál jobb.



A kékszakáll virágokkal búcsúzom, ugyan már nincsenek is rajta, csak magok. Remélem a jövő héten teljesen készen leszünk a fürdővel, esetleg megjavul a program, és normálisan lehet írni a blogon.

Addigra már lesznek őszi színek a kertben......Hozok belőlük

4 megjegyzés:

  1. Itt aztán nagy a fajok bősége. Bevallom én már rég elvesztettem a fonalat, ebben a nagy kavalkádban. Azért jó nézegetni őket így is. Még mammutfenyőd is van! Vajon milyen lesz 500 év műlva?:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem szép. Meghívlak minden 100. szülinapjára:)

      Törlés
    2. Nagyon szép! És hány éves most? Már csak kilencven valahány évet kell várnom? :)

      Törlés
    3. Várjál csak...Harmadik éve van nálam, talán három lehetett, szóval, igen, úgy 94 év múlva ünnepelhetünk!

      Na jó, lehet, hogy a tizedikre is meghívlak!

      Törlés