Díszfák a kertemben - 2. rész

Nagyon szeretem az oszlopos fákat. Ez persze egyfajta kényszerűség is, mert hiába nagy a kert, de meglehetősen szerencsétlen adottságú, keskeny és hosszú.  Ezért aztán, bármilyen nehezemre is esett elsőre, be kellett látnom, hogy az alapfajok nem férnek el a kertben. Vagy legalábbis nem mindegyik, amit szeretnék. De szerencsére rengeteg kerti változat van, amiket egyáltalán nem nehéz megszeretni.

Az oszlopos fák egyébként is könnyen beilleszthetők a kertbe, én alkalmazom őket a sövényben, súlypontnak egy-egy ágyásban, vagy éppen a fűben.




Carpinus betulus fastigiata, oszlopos gyertyán

Eleinte oszloposan nő, de ahogy idősödik, úgy lesz egyre inkább hasonlatos a gyertyalánghoz. Kifejlett mérete kb. 12 x 9 méter, de metszhető. A metszést nyár végén alkalmazzuk. Könnyen nevelhető díszfa, napos helyet szeret, de a félárnyékot is elviseli. Ősszel sárgára színeződik.




Carpinus betulus Frans Fontaine

Az oszlopos gyertyán egy változata, mely jóval lassabban nő, mint a fastigiata. Kb. 6-10 méter magas lesz, de szélességre legfeljebb 2-3 méter. Enyhén csavarodott ágakat hoz, ez mondjuk leginkább télen látszik. Szép sárga az őszi lombszíne.



Carpinus betulus Lucas

A legkeskenyebben növő oszlopos gyertyánféle. 5-8 méter magas lesz. A levelei sötétebb zöldek, mint akár a Frans Fontainé, vagy a fastigiataé. Ősszel viszont ez is szép sárga lesz.

Van még egy változat a kertben, az Albert Beeckman, tavalyi ültetés,  még nincs róla kép. Alakja leginkább a fastigiata-éhoz lesz hasonlatos, kezdetben oszlopos, majd kiszélesedő, kúp alakú.
A gyertyán aránylag igénytelen, egészséges, teljesen télálló díszfa.



Fagus sylvatica Dawyck Purple

A bükk vörös levelű oszlopos fajtája kb. 10-15 méter magas, és 3-5 méter széles lesz. Nálam átlagos, agyagos talajban teljesen normál tempóban (évi 30 centi körül) fejlődik. Az valami csoda, amikor tavasszal a bükk hozza a levélkéit, a csúcsos rügyekből fejlődő puha, bordó színű levélkék elkápráztatják a kertészt. A levelek egyébként kifejezetten nagyok, nagyobbak mint az alapfajé, vagy pl. a csüngő fajtáé. Nyáron mélybordóra vált a színe, és ezt egész őszig megtartja, amikor is narancssárgában pompázik.  Van valaki, aki ezek után nem akar ilyen gyönyörűséget ültetni? Mondanom sem kell, hogy teljesen télálló.




Halesia Carolina,  hóvirágfa vagy harangvirágfa

Akár 12 méter magasra, és 9 méter szélesre is megnövő díszfa (hogy mikor és mennyi idő alatt, az ugye más kérdés). Amit szeretne, az inkább savanyú, jó tápdús talaj, amit kap az egy fenyők által kizsarolt agyagos izé, de gondom van rá, hogy ez változzon. Nevelhető többtörzsű bokorfaként avagy törzses faként is. Tavasszal, április körül hozza a leginkább gyöngyvirágra emlékeztető virágocskáit. A lombja is nagyon szép, szerintem hasonlít a magnóliákhoz. Ősszel szépen színeződik, teljesen télálló.





Quercus palustris green pillar, Oszlopos mocsári tölgy

Ki ne csodálkozna rá egy-egy kifejlett, gyönyörű tölgyfára? Biztosan sokan. De jóval kevesebben tehetik meg, hogy ültessenek is a kertjükbe, hiszen óriási fákról beszélünk. Na de azért vannak az oszlopos változatok, hogy  a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon:)
A Green Pillar 12-15 méter magas, de 10 éves koráig csak 1 méter széles, és kifejletten is 3-4 méter széles lesz. Csodaszép, mélyen karéjos, fényesszöld leveleket hoz, melyek ősszel bordóra színeződnek, ehhez mondjuk nem árt, ha a talaj inkább savas, mint nem. A lúgos talajt egyáltalán nem szereti, ha ilyen fát ültetünk, akkor segítsünk neki, hogy minél jobban érezze magát nálunk, mert csak akkor tudunk gyönyörködni benne. Teljesen télálló.




Metasequoia glyptostroboides, kínai mamutfenyő
   

Akár 30 méter magasra, de csak 6 méter szélesre növekvő lombhullató fenyőféle. Hasonlít a vörösfenyőre vagy a mocsárciprusra. Nálam teljesen átlagos helyen, a második végleges helyén:) növekszik, most már kezd magához térni az átültetés okozta sokkból, amit leginkább a metszés okozott. Egy három méter magas fát nem mertem úgy átültetni, hogy ne vágjam vissza az oldalsó ágait, így viszont lett egy kevésbé szép "májusfám" (amilyen a szerelmetes fiúk állítanak a leányzóknak). Idén szerintem szinte semmi sem fog látszódni ebből a szégyenből:)

Az ősmamutfenyőnek meglehetősen sok kerti változata van (itthon mondjuk nem igazán ismertek), ebből az egyik a Miss Grace, ami őszi ültetés, úgyhogy fotót a netről vettem, ilyesmi lesz, remélem:

Sycoparrotia semidecidua

3-4 méter magasra és szélesre növő kis bokor vagy fa. Hasonlít a perzsafára némileg, de kisebb lesz nála, és ősszel nem színesednek olyan szépen a levelei, viszont mivel félörökzöld, enyhe télen rajt maradnak. Kora tavasszal virágzik, csokibarna kis virágokat hoz, amik teljesen kinyílva pirosas-narancsosak lesznek. Teljesen télálló, igénytelen fácska.



A teljesség igénye nélkül ennyi lett volna mára, a kimaradt fák nézzék el nekem, majd egyszer ők is sorra kerülnek:)
Legközelebb a cserjék jönnek, ők is jó sokan és sokfélék vannak nálam, majd csak kitavaszodik, mire bemutatom őket.

Kitartást, kertbarátaim, már csak 1 hét van vissza a januárból, a február meg már munkás hónap.

Szép napot


Petra