Az első udvar

Folytatom az udvar bemutatását, egyenlőre még mindig az elsőként elkészült, így a legszebb kertrészre szorítkozva.

Ahogy az ember lánya egyre inkább beleszerelmesedik a kertészkedésbe, s ahogy egyre több növényt megismer,bizony jónéhány dolgon változtatna az idő múlásával, mert a legszebbeknek "elöl", de legalábbis kellőképpen szem előtt kell lenniük. Jó pár év elment úgy, hogy elültettem egy növényt, aztán beleszerettem valami csodásba, kivettem az előző növényt, helyére került a legújabb, a másik pedig kikerült a hátsó részbe. Aztán rájöttem, hogy butaság, nem is kicsi butaság ezt tenni, mert így soha nem lesz beállt kertem, hiszen mindig kicsi növényekkel lesz tele az első udvar. Úgyhogy elöl már így marad, ahogy van, kivéve természetesen, ha valamelyik elpusztulna, mert azt nyilván pótolni kell. S mivel birtokba vettem a teljes területet, így engem aztán nem zavar, ha egy-egy gyönyörűség kedvéért kicsit többet kell sétálnom.

Két nagyon hálás, nagyon kedves növényem, a hunyor és a macskamenta.  A hunyort ide ültettem, a mentát a szél hozta. Kertészkedésem legelején rendeltem a Starkltól 3 tő macskamentát, azóta tele van a kert velük, ajándékoztam el egy csomót, vittem ki a temetőbe. Csodanövény, kora tavasztől télig képes virágozni. A hunyor szintén Starkl növény, aztán hozott egy csomó gyereket, én pedig szétültettem őket.

A tó helye, az legfőbb ékessége majd az imbricata pendula hamisciprus lesz, de egyenlőre nagyon lenge, bár nekem így is tetszik. A csúnya karók kutya ellen vannak, habár Szofit (spániel) nem zavarja.

Rhododendron Zaphir nevű, szintén Starkltól rendeltem 3 éve. Az előkertbe ültettem, ami keleti fekvésű, és a mögötte levő gömb hamisciprus is ad neki árnyékot. Szeret nálam lenni, ez a 2012-es késő őszi kép, már gyönyörűen virágzott.

Két gömbthuja közé beszorulva a kikeleti bangita. Mindkét fajta növény erőteljesebben növekszik, mint ahogy gondoltam volna. A gömbthujákat minden évben kénytelen vagyok megmetszeni, mert nem férnénk el tőle, pedig biztos nagyon szépek lennének metszés nélkül is.
A kikeleti bangitát teljes szívves tudom ajánlani mindenkinek. Egész évben díszít szép levélzetével, kissé bókoló habitusával, szemet gyönyörködtető az őszi levélszíne is, és csodás vanília illata van a virágainak, amik jó időben akár decemberben is elkezdenek kinyílni. 
Nagyon sok pad van a kertbe kitéve, flancos csak kettő van, ez az egyik. Tavasszal le kell festeni.

A melléképület előtti rész, sentinel borókával, gyöngyvesszővel, fás bazsarózsával, s egy a kertészetből megmentett nevenincs sárga thujával.

A sentinel boróka roppant elegánsan mutat karcsú termetével, szereti a helyét, mert egész normális tempóban nőddögél. A fás bazsarózsa hihetetlen gyönyörű  gyerekfej méretű, szimpla, sárga közepű virágaival.

Eső után, még bimbóban az Eden Rose, az előkertbe ültettem, a naposabbik szélére. Elképesztő magasságot ért el már most is, méltán szeretik a kertészek, egészséges, csodaszép rózsa.

Örökzöld magnólia erdei tündérfürt ölelésében, mögötte orbáncfű. Ennél jobb hely nincs neki az udvarban, a ház déli fala előtt, növényektől körülvéve.

A másik "flancos" pad, eredetileg zöld volt ugyan, de tavaly szép piros ruhát kapott. Igazából nagyon praktikus okai vannak, ilyen színű festék volt otthon, de szebb lett, mint újkorában. Az örökzöldek mögött a selyemakác ernyős koronája látszik, elöl pedig a galambfa, ez utóbbi jóval gyengébb növekedésű, mint a selyemakác.

Talán már látszik, hogy rengeteg növényt elültettem, a kert bemutatása többlépcsős folyamat lesz.

Én nem bánom...