Amikor kb. 6 évvel ezelőtt mind a 4 000 négyzetmétert birtokba vettem, naiv módon még mindig úgy gondoltam, hogy elültetem az általam gondolt növényeket, és a kert KÉSZ lesz.
Először is be kellett látnom, hogy ez butaság, egy kert sosincs kész, több okból. Vannak növények, amik tönkremennek, változik az ízlésünk, és olyan is lesz, hogy valami már nem tetszik azok közül, amit ültettünk. (Sose feledjük, ez a mi kertünk, és igenis jogunk van a változtatáshoz, azért csináljuk, hogy örömünk leljük benne). Ahogy az évek múlnak és nőnek a fák, lehetőségünk van, hogy felnyírjuk őket, és máris mehetnek alájuk újabb növények.
Mutatok pár felvételt a kertről, az első kép 2011-ben készült, a többi 2014.06 és 07. hóban, így nézett ki a kert hátsó része
Na innen nézve mosolyogtató, hogy úgy gondoltam, nem kell több növény:) Persze akkor arra gondoltam, hogy a fák-bokrok majd nőnek, mi meg nyírjuk a füvet, nem igazán gondolkodtam itt ágyásokban. Csak az az apró bibi, hogy a fáknak sok idő kell, ekkora területen a fűnyírás óriási munka, a gazolásról nem is beszélve.
Ezek a képek kb. 4 éve készültek, az ágyások elkészülte után. Mivel hatalmas a kert, hatalmasak az ágyások, rengeteg növény eltűnik benne. Ezekbe az ágyásokba is kerültek fák, az oszlopos fákat a telekhatárhoz közel is oda tudom ültetni, nem kell félni tőle, hogy akár árnyékkal, akár az ágak átnyúlásával zavarni fogja a szomszédot. Carpinus betulus fastigiata és Lucas, Fagus sylvatica Dawyck Gold, Ginko biloba Menhir van ültetve a telekhatárra.
Ezek az ágyások méretileg akkorák, mint némely kertek:) Egyelőre szinte egész nap tűzi őket a nap, ezért remekül érzik magukat itt a rózsák, és a napfényt kedvelő évelők-egynyáriak. De már most számos örökzöld van ültetve ezekbe az ágyásokba, amik szintén napfénykedvelők, némelyik olyan apró, hogy ki sem látszik a rózsák-évelők közül. A cél az, hogy amíg az örökzöldek és juharok meg nem nőnek, addig a rózsák és egyéb növények dominálnak, ez egyébként sok-sok évet jelent, és ahogy nőnek majd az örökzöldek, úgy kell egyre kevesebb egy és kétnyári növény, és lehet, hogy némely rózsát is be kell áldozni, bár szerintem az oszlopos növényektől változatlanul szépen fognak mutatni.
Ugye milyen csodaszép ez a sok-sok virág? Na most képzeljük hozzá a 40 fokot is...iszonyat melegek vannak már nyaranta, és a kertben azok a részek elviselhetők ebben az időben, ahol már van árnyék
Igazából ez az egyetlen kifejezetten gyors növekedésű fa a kertben, de több kifejezetten nagyra növő van ültetve, mint pl.
Taxodium distichum (mocsárciprus)
ami az én agyagos, mocsarasnak legjobb szándékkal sem nevezhető kertemben elég lassan növekszik.
Aztán ott vannak a cédrusok, amik szintén nagy fák lesznek, de évtizedek kellenek ehhez.
A képen a Cedrus atlantica Glauca van.
Tehát az világosan látszik, hogy a kert fiatal kora miatt a majdan nagyra növő fák is gyerekcipőben járnak, és bár szinte kínosan ügyelek a fák ültetésénél a térállásra, örömmel jutottam arra a meggyőződésre, hogy kisebb fák, oszlopos fák, és bokorfák még igenis jöhetnek.
Néhányszor már ejtettem szót a kert alakjáról, amely tulajdonképpen egy nadrágszíj telek, valószínűleg kevésszer ennyire találó ez a név. Kb. 19-20 méter széles és több mint 200 méter hosszú. Már a telek körbekerítése is egy álom:) Csak az első ezer négyzetméter van kerítéssel védve, a hátsó rész növényekkel van beültetve, vegyes sövénnyel. Legnagyobbrészt Ligustrumot (fagyal) használtam, több tíz méteren keresztül, de van Berberis Ottawensis Superba, Hibiscus, Philadelphus, Spiraea x vanhouttei is. A telek kelet-nyugati fekvésű, vagyis a "hosszú" árnyékokat nem a szomszédoknak, hanem saját magamnak adom. (Sőt, az egyik szomszédomat semennyire sem tudom árnyékolni:). Ezért is alkalmazom bátran az oszlopos fákat a telekhatár mentén, akár a történelmi rózsa sövényben is. Mivel a telek kifejezetten keskeny, a fák ültetésénél nagyon oda kell figyelni, a kiterjedt lombkoronájú fákat középre, vagy majdnem középre kellett tennem.
A növények ültetésénél nagyon fontos szempont, hogy milyen széles lesz kifejlett korában a növényünk. Na és általában ez az az adat, amit nehezen lehet megtalálni, szemben a magassággal.
A kert ezen adottságai miatt azt is be kellett látnom, hogy bármennyire is szeretem a hatalmas fákat, egy ilyen keskeny telket nem ültethetek be alapfajokkal. De szerencsére rengeteg kerti változat létezik, emiatt is olyan nehéz leállni a rendelésekkel:) Így aztán Abiesből (jegenyefenyőből) nem alapfajok vannak ültetve, hanem változatok:
Abies lasiocarpa glauca
Abies procera glauca
Abies koreana fastigiata
Abies lasiocarpa compacta
Abies pinsapo Glauca
Ugyanígy a Picea-ból (luc) is néhány alapfaj van:
Picea Smithiana
Picea breweriana
de zömmel itt is kertészeti változatokat választottam:
Picea omorika Pendula
Picea omorika Pendula Burns
Picea abies Inversa
És ugyanígy a Pinusoknál, és a lombhullató fáknál is.
Tudjátok, egyrészt csudajó dolog, hogy ekkora választék van különböző növényekből, és az ember lánya már bátran mer rendelni külföldről is, ami aztán szinte a végtelenségig tágítja a lehetőségeket, ugyanakkor pont ezért csapda ez az egész, mert egyszerűen nem lehet leállni. Mindig van új és újabb csodaszép örökzöld, juhar, rózsa vagy éppen pünkösdi rózsa ami nélkül nem lehet élni.
Lehetne ez a kert egyszerűbb is, és attól még mindig szép lenne, nézzétek el nekem, nem tudok ellenállni a különleges növényeknek. Olyan értékesnek érzem őket, mint más nők teszem a gyémántot. Így kerültek különböző juharok a kertbe, csodaszép, változatos magnóliák, rózsák rogyásig, klemátiszok tizesével....de persze nem csak úgy név nélkül, tudatosan, utánaolvasva tulajdonságoknak, igényeknek, csakis így.
Néha elgondolkodom rajta, hogy miért is csinálom ezt, és miért így? Talán többnek akarok látszani, mint más? Nem, higgyétek el, hogy számos kertet tartok gyönyörűnek különleges növények nélkül, és láttam néhány kifejezetten drága, ritka növénnyel beültetett kertet, ami sok minden volt, csak szép nem. Szóval ezt a részét nem tudom megmagyarázni, de az biztos, hogy kicsit úgy tekintek rájuk, mint a gyerekeimre: végtelenül büszke vagyok rájuk, úgy érzem, mindaz a szépség, amivel engem (és mást) megajándékoznak, csakis az ő érdemük, én csak segítem őket ebben. Nekem akkora öröm akár a téli, jóval kopárabb kerten is végigsétálni, ami felér bármilyen kirándulással.
Egy kert születése csodaszép dolog, elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy részese lehetek egynek. És mindenkit biztatok, hogy merjen belevágni, és valósítsa meg bátran önmagát. Ne féljen az elkövetett hibáktól, anélkül nem megy, az is része a folyamatnak. Nézzen meg minél több kertet, ismerje meg a növényeket, nézzen utána annak, amit ültetni szándékozik. Minél több alternatíva van, annál jobban tud választani. És ha megismeri ezeket az alternatívákat, akkor ne hagyja magát lebeszélni arról, amit valóban szeretne, csak mert általában nem úgy csinálják az emberek, vagy mert az adott növény vagy kerttípus éppen nem divatos. Ahhoz, hogy a kert sok örömöt adjon, olyanná kell varázsolnunk, amilyet szeretnénk.
Ehhez szeretnék én hozzájárulni a magam szerény módján:)
Petra
