Főszerepben a magnóliák

Annak ellenére, hogy a hideg szél némelyik virágot megbarnította, az Alba Superba egyszerűen káprázatos. Csak szuperlatívuszokban lehet beszélni róla, vagy inkább ott állni mellette, körbejárni, megcsodálni, hitetlenkedni, hogy nahát, ez tényleg mekkora virág már, de az ott még nagyobb! És rengeteg van rajta, megszámlálhatatlan, tényleg!

A virágok tenyérnyiek, estefelé erőteljesebben illatosak.

Ilyen óriásiak, és belülről teljesen fehérek.

Ennyire beléjük vagyok szerelmesedve, csak kattogtam a géppel:)

Mivel vissza-visszatérő kérdés, mi kell a magnóliának, talán nem unjátok:

Nálunk átlagos talaj van, az Alba Superba viszont kifejezetten vacak földbe került, lévén, hogy itt építési törmelék volt, amit lusta voltam teljesen eltüntetni. Ültetéskor szárított marhatrágyát kapott, meg némi tőzeget. A tőzeget azt évente szórok ki 1-2 marékkal a talajhoz, mulcsozva az elejétől fogva mulcsozok.

Plusz talajtakaró növények vannak ültetve a tövéhez (gólyaorr).

Két évvel ezelőtt az egyik ágán nagyon aprón és sárgán hajtottak ki a levelek, akkor nagy böngészésben voltam a neten, és azóta májustól kezdve évi 2-3 alkalommal kap keserűsó-vas kombó levéltrágyát.
Amikor erjesztett csalánlevet készítek, tőle sem szoktam sajnálni.

A Susannak sincs túl jó földje, a védett hely fontosabb volt, gondoltam, a talajjal majd kezdek valamit. De ez itt egy 3 x 2 méteres ágyás, amit betonjárda vesz körül minden oldalról, és ha nagyon mélyre megyünk, akkor itt is kincsekre lehet lelni, úgymint féltégla, üvegcserép, stb.
Ezeket csak azért írom, mert a meszes talaj kivételével igenis bárhol megél, és szépen virul is a magnólia.
A kitett, szeles helyet viszont nem és nem viseli el, tehát amikor védett helyet keresünk neki, akkor ne csak a mínuszokra gondoljunk, hanem a szélvédelemre is.

Susan virága közelebbről. Ő teljesen bokros növekedésű, és a virágai nagyon-nagyon illatosak.

A Wada's Memory virágai hófehérek, gyakorlatilag a magnolia stellata virágaihoz hasonlóak, csak valamivel nagyobbak. Ez a magnólia valóban fa termetű lesz, nyilván évek alatt. Egy nagyon szép formájú magnólia. Nálam átlagos kerti talajba került, és mivel (át)ültetéskor nem volt otthon sem tőzeg sem savanyú talaj, így utólagosan dobtam neki egy marék rhodi földet,  de nem gondolom, hogy bármi gond lehet vele. Mondjuk ezen a helyen aránylag jó talaj van.

A Lidl-ben pár hete lehetett kapni ilyen kis édes futtatókat, feketét és fehéret is. Ezen madárka van, többek között. Naná, hogy kertészke beleszeretett, és íziben vett is 2 feketét, meg egy fehér, merthogy majd a klemátisz. Az az apróság csak picit motoszkált a fejében, hogy csak 1,20 az egész, és azt még le is kell szúrni. Otthon már teljesen nyilvánvaló volt, hogy ezt a méretet a frissen ültetett klemátisz idén is meg fogja ugrani. Úgyhogy hétvégén vettünk betonvasat, és az emberrel csináltattam ilyen létraszerű izét (ami még nincs lefestve), 2,5 métereset, azt leszúrtam a klemátiszhoz, és kétoldalt mellétettem a Lidl-ben vett gyönyörűeket.

Talán így jobban látszik. Erre már kapaszkodhat szépen a klemátisz.

A japánbirsek is virágba borultak, ez a dupla barackvirágú (a legszebb), de a pirosak, a fehér, és a rózsaszínek is virítanak.

Egy csokor nárcisz

Olyan jó rájuk nézni

Hogy ne csak dísznövényt mutassak, ez itt az egyik oszlopos almafám, ami ennyire tele van virágbimbókkal.

Győzöm majd ritkítani az almákat:)


Itt jegyzem meg, hogy én nagyon elégedett vagyok az oszloposokkal, úgyhogy idén két körtét is ültettem.
Annyit bőven teremnek, amennyit egy család elfogyaszt, piacra meg úgysem akartam vinni belőle.

A perzsafa elnyílóban levő virágocskáit körülvevő szépséges levelek

Elég termetes fácska lett belőle pár év alatt, főleg ahhoz képest, hogy lassú növekedésűnek írják

A nagyobbik fanyarka bokor is virágzik, talpától a tetejéig telis-tele van, több már nem is férne el rajta.

Nagyon szép, formás bokor, igen ízletes termésekkel. Azért helyet biztosítsunk neki, ne kelljen örökké metszeni, nem tartozik a kis növésű bokrok közé.

A mongol hárs (tilia mongolica) friss fényes zöld levélkéi

Ilyen szép fácska már, és a képen csak alig-alig látszik az a madzag, amivel ki van kötve a kerítéshez. Hiába ültetek rá minden át a szélre, némelyik sajnos nem áll meg egyenesen, hanem ellenkező irányba nyomódik.

A mongol hárs alá kockás liliom hagymákat tettem, lehet, hogy csak ez az egy fog virágozni, de akkor is megdobogtatta a szívemet:)

Összesen 60 db tulipánhagymát ültettem ősszel, az első húsz virágzik. Nagyon édesek, vonzzák a szemet rendesen. Ősszel folytatom, és ültetgetek mindenhová, ilyenkor nagyon szívderítő látvány.


Most, hogy végre tényleg itt a tavasz, secperc alatt ki fog levelesedni minden bokor és fa. Ami a családomnak nem annyira jó hír, mert így is az elviselhetőnél több időt bolyongok a kertben.

Tervek vannak, némelyikbe bele is kezdtem, némelyik még csak a fejemben van meg, de lesz tennivaló bőven.

A mai nap viszont nem csak a magnóliák, a tulipánok és a napsütés miatt különlegesen szép: ma van a kislányom névnapja: Isten éltessen sokáig Iduskám!


Mindenkinek, aki ezt a ma már kissé elfelejtett, különleges nevet viseli, boldog névnapot!


Petra

Magnóliák

Didergünk. Mert az még rendben van, hogy lassan jön a tavasz. Még a 10 fokot is elviselem ilyentájt, de kérem szépen, muszáj örökké süvíteni a szélnek?! Úgyhogy megfáztunk. Én, a család és az Alba Superba magnólia is. Annak ellenére, hogy nálunk nem volt fagy éjjel, ezeket a hideg szeleket ő sem szereti.

Egy leheletnyi barnás árnyalat van a virágokon, ami normális esetben/időben nem lenne. Persze így is gyönyörű.

Szép nagyot nőtt,  közeledünk a 3 méteres magassághoz.

A tövéhez ültettem egy klemátiszt,
a Guernsey Cream nevezetűt. Szerintem szép páros lesznek együtt.

Kapott szárított marhatrágyát, tőzeget vagy veszek, vagy szerzek valahonnan, és idén is folytatom a keserűsóval-vassal történő öntözést.

Szépségesek ezek a gömbölyű virágkelyhek

A magnólia lábikójánál hunyor is nőddögél, igazából nem értem, mitől lett fehér a virága, mivel az első években még lila volt, na mindegy. Hunyorból sosem lehet elég.

Majd amikor az örökzöld magnóliát is virágzásban mutogatom...Hajaj.... Így is gyönyörű a hatalmas leveleivel, és nagyon nagyot fejlődött.

Itt is egy hunyorbokrocska.
Elég rendesen szétültettem a gyerkőcöket, úgyhogy néhány helyen virít már.

Fűszercserje alatt, például.
Könnyen nevelhető növény, tényleg csak néhány dologra kell figyelni, nem szereti a tűző napot. Félárnyékban, de árnyékban is szépen fejlődik.
Meghálálja a jobb talajt, de képes a ház-járda találkozásnál levő résből is kibújni, és még virágozni is.
A régi leveleit minden január-februárban le kell vágni, mert még ennek a gyönyörűségnek is van ellensége, ezzel viszont megelőzhetjük. Meg egyébként is randák a régi, kemény levelek, helyette hoz új, szép üde leveleket.

A Wada's Memory magnólia le van maradva az Alba Superbához képest.
Ez valóban fa termetű magnólia lesz, szabályosabb, kúposabb formával. A levelei kihajtáskor vöröses színűek, a virágok a magnolia stellata virágaira emlékeztetnek. Egyszerűen gyönyörű.

Egy virág közelről

Majd pár nappal később, teljes nyílásban

Hunyor egy másik ágyásban..

És egy következőben. Mondtam, hogy szeretem őket!

Alba Superba pár nappal később, nyomorú szeles időben (eső bezzeg sehol)

Virágzik az utcai fának ültetett díszkörtém. Gyönyörű, formás fácska lett belőle.

Séta, utazás közben mindig nézegetem a házakat, de főleg az udvarokat. Egy szép fa vagy bokor minden házat megszépít, növények nélkül viszont a legszebb ház is csupasz, valahogy befejezetlen. Olyan jó érzés az ablakon kilesve ezt a gyönyörűséget látni:)

Wada's Memory tegnap, összesen 29 virágbimbó van rajta, mutatós lesz, ha mind kinyílik.


A Susan magnólián gyakorlaltilag 1-2 virág nyílott ki, úgyhogy őt majd később fotózom.

A Magnolia tripetala, ernyős magnólia gyönyörűen fejlődik, ő nyári virágzású, bár kétlem, hogy idén már gyönyörködhetem a virágokban, viszont az már tuti, hogy nincsenek különleges igényei.

Pénteken végre-végre megérkeztek a lengyel rózsák, s bár mi pénteken pihenni mentünk 2 napra, vasárnap elültettem őket. Igen, abban a rohadt nagy szélben. De legalább a helyükön vannak.

A tavalyi gyomirtásom olyan jól sikerült, hogy gyakorlatilag alig maradt csalán az udvar eldugott részeiben, viszont szerencsére az 5 éve lakatlan szomszéd udvarban lesz bőven:) Még kicsit hagyom őket nőni, aztán mehetnek a hordóba! Remélem, holnaptól tényleg nem lesz már szeles idő, azért lenne mit tenni-venni a kertben.

Jó munkát Nektek is!

Petra

Kikelet

Nem is emlékszem, mikor csordogált ilyen lassan utoljára a tavasz. Csak szépen, komótosan, ellentétben az előző évek robbanásszerű tavaszaival.

Bevallom, a képek kb. 3 hete készültek, bár azóta is ugyanígy virít a kikeleti bangita. Ez a bejegyzés tulajdonképpen az ő dicsérete.

Szerintem kihagyhatatlan a kertből. És külön örömömre szolgál, hogy néhányan közületek az én talán kissé elfogult szavaim és persze a képek alapján már ültettetek a kertetekbe. Ugye nem bántátok meg?

Marha sok képet csináltam róla, szépen körbejárva:

Ez már azért is különösen kellemes elfoglaltság, mert nagyon finom illata van.

Virágzás után 1-2 öreg ágat ki fogok vágni, helyet adva a fiataloknak.

Egyéb metszést nem igényel.

Közelről és távolról is gyönyörű.

És egy ekkora bokor már nem csak közelről illatos:)

Egy másik szögből...


Mindenképpen olyan helyre érdemes ültetni, ahol kibontakozhat.

Nagyon szép a habitusa, kár lenne hagyni elveszni.

Mielőtt megunnátok, azért mást is fotóztam:


A magyal rikító piros bogyói

Még sok idő kell, hogy a kép vissza tudja adni, de "élőben" már csodaszép az imbricata hamisciprus.


Az ágyást, amelyben él és virul, megtisztítottam, a tavaly tavasszal ideöntött 1-2 zsák mulcs úgy eltűnt, mintha sose lett volna. Gyanítom, némi köze van hozzá az ide beköltözött kósza pocoknak is. Olyan kis bátor, napközben is megcsodálhattam párszor, bár bevallom, tettem lépéseket az elköltöztetésére.

Szóval, ebben az ágyásban tavaly nagyon elszaporodott a kaméleonvirág, ezt az idén nem fogom engedni.
Megérne egy blogbejegyzést egyébként néhány agresszív talajtakaró növény:)

A másik ilyenkor virágzó és illatozó cserje a mahonia media charity.

Egyszerűen kinőtte a helyét, úgyhogy kénytelen vagyok metszéssel kordában tartani.

Mivel a képek 3 hetesek, itt még csak kezdett virágozni a hunyor. Megjegyzem, van belőle jónéhány bokor, és messze nem egyszerre kezdenek virágozni.
Imádnivaló növény. Bokrok alá, félárnyékos helyekre ültessük. Az öreg leveleket ne felejtsük el levágni róla.

Tavalyi Tündérkertes szerzemény, egészen sötét színe van. Egy másik az előkertben még csak most bimbós, az viszont világos lesz, bevallom már nem emlékszem, mit is rendeltem, úgyhogy nekem is meglepi lesz.


Pár év alatt a tövek megerősödnek, és nagyon sok hunyorgyerekre számíthatunk. Ezeket aztán lehet tovább ültetni, ezeknek a növényeknek találjunk helyet.

A császárfán rengeteg bimbó van, pazar látvány lesz virágzásban.

A perzsafa virágai. Nagyon kis édesek, az apró kis gombokból ilyen megnyúlt, rojtos kis csodák lesznek.












A tavalyi  gyomtalanító permetezésnek köszönhetően alig van gaz az ágyásokban, viszont csupaszsága miatt szép repedezett talajom lett. Ez se jó.
A rózsák és a gyümölcsfák megkapták a lemosó permetezésüket, néhány szinte teljesen ki is van levelesedve. A rózsák tövéhez raktam egy cserépnyi homokot, lazítsa már ezt az agyagos talajt.
Elültettem néhány évelőt, talajtakarót, sőt, a tavam is ki van ásva!

A lengyel rózsák úton vannak (végre!), és néhány rózsafuttatót még el kell készíteni.
Aztán csak gyönyörködöm a kertben.


Petra