2013. április 30., kedd

Könnyű esti séta

Minden napszaknak megvan a maga szépsége. A kora este az egyik legszebb, a lenyugvó nap fényében békés és gyönyörű a kert. Hibái szinte eltűnnek, csak a szépsége dominál. Az illatok felerősödnek, a madarak aludni készülnek, a szél elcsendesedett, csudajó kintlenni.

Tegnap későn értünk haza, és az éhes szájakat először be kellett tömni, csak utána mehettem a kertbe. Úgyhogy a napocska már egyáltalán nem kísért. Na mindegy, gyere velem, vegyél föl egy könnyű kabátot. Tudom, nincs hideg, viszont szúnyog, az van. Nem is kevés. Nem korai még ennyi szúnyog? Na mindegy. Sétáljunk.


Ugye milyen szép ilyenkor a meténg? A kép egyébként azért homályos, mert a hülye szúnyogokat fújkodtam a kezemről. Látod, egészen elborítják a nagy fenyő lábát. Nem a szúnyogok, hanem a meténg!



Persze kellett  pár év, míg ennyire elszaporodott, sőt most már a szomszédba is átszemtelenkedett, de ők nem örülnek neki, és mindig lenyírják. (Bezzeg a gazok nem szúrják a szemüket)



Hajolj le hozzá, ez csak egy törpe orgona. Ha legközelebb jössz, már kinyílnak a virágai, és az illatát is élvezheted. Persze hogy illatos, attól hogy kicsike, még orgona!



A gold reef rózsa valami eszméletlenül burján bokor lett, alig várom a virágzását.


Látod, ez már az utolsó alba superba virágok közül van!


Az összeállíltás annyiban érdekes, hogy a milrose rózsát még nem vettem ki, így szegényke beszorult a juhar és egy hortenzia közé. Ősszel majd elköltöztetem (csak tudnám hova...)


A rhododendron cserépben lakik, hisz látod, nincs még árnyék a kertben. Az előkertbe meg már nem fér el.



Ne nevess, azért ilyen keskeny a boglárkacserje, mert az örökzöldek lassan összeérnek.



Törzsre oltott magyalbokor, ne simogasd meg, mert szúrós a levele. Tele van kis virágocskákkal.



A magyal lábánál zsálya van, meg macskamenta, meg levendula.



Gyönyörű galambfám



Gyere közelebb, simogasd meg, nyugi, nem szúr! Bújj hozzá, szippants nagyot, érzed, milyen finom gyantás illata van? Ez a Joschka ciprus. Gyönyörű, ugye?


Jól mondod, hatalmasat nőtt, nagyon szeret itt lenni, mögötte a gazt nem kell nézni, nem kell mindent észrevenni. Ejnye!


Ez is egy goromba szépség, de nézd milyen gyönyörű csillogó levelei vannak. Imádom a magyalokat. Tudom, én mindent imádok.




A Susan magnólia levél-virág párosa. Igen, ennek az illatát érzed ennyire. Nagyon parfümös, ugye?


A Wada's memory magnólia levelei. Nem gondoltad, hogy ilyen szép lesz? Hát nem is tudom. Én valami hasonlót vártam, de tényleg formás kis fa.



Hozzá ne nyúlj! Nem látod a méteres tüskéket? Viszont sok szép új levélkét hozott a vadcitrom, pedig féltem, hogy megviseli az átültetés, elvégre nem kicsi példány.


Igazad van, amilyen egyszerű, olyan szép.



A Golden beauty nyírfa mégcsak most kezd levelesedni, sokat várok tőle ebben az ágyásban, az örökzöld sövényfal előtt szépen fog mutatni a hámló, fehér kérgével, kecses alakjával.



Ugye milyen hatalmasra nőtt a törpe  erdei fenyő? Nem is olyan törpe. Ráadásul nagyon igénytelen, igen rossz, törmelékes talajon is megél.



Őt is megsimogathatod, kaliforniai gyantáscédrus. Csak suttogva mondom, nagyon szeretem az örökzöldeket.



Nyugodtan hajolj le velem hozzá, hogy közelről lásd a tulipánforma leveleit. Itt csak az oszlopos tulipánfa fért el, kint a kertben az anyukája is megtalálható.



Én is láttam, sok helyen már virágzik a lilaakác, az enyém mégcsak most fakad. És nem is lila, hanem rózsaszínű.



Így közelebbről jobban látod? Tudom, jöhettünk volna korábban is, majd máskor.



Igen, ehhez is hozzábújhatsz, persze csak óvatosan, le ne törd a hajtásait. Oszlopos kék arizona ciprus, csupa báj, mint egy táncosnő.



Szagold csak meg, isteni finom illata van, ugye? Ha teljesen kinyílik, a kert egy része telis-tele lesz vele.



Bocs, de ezek a dög szúnyogok csak jönnek és jönnek. Élőben sokkal szebb.



Császárfa sziluettje az égen. Látod azt az egyetlen bimbófürtöt rajta? Neeem? Pedig ott van ám, remélem ki is fog nyílni.


Bizony, ennyire tele volt az oszlopos almafa virággal. Csak az a rohadt nagy szél egy csomót lefújt róla.


Hát persze hogy hátra is ültettem törpe orgonákat. Nagyon szép, kedves hálás növények.                        És    i l l a t o s a k .


Az idén csudaszépek az orgonák, ugye? És ez az illat! Jaj, majd ha a sövényem is ekkora lesz már belőlük!



Hogy melyiket szeretem jobban? Fehéret vagy lilát? Kicsit vagy nagyot? Mindegyiket! Van fehér is, lila is, cirmos is, törpe is, többféle.


 Teljesen igazad van, ilyen szép még sosem volt a perzsafa. Azt hiszem, jót tett neki a sok téli csapadék.



Látod, egyik napról a másikra kilevelesedett a csüngő vérbükk is. Én is csak kapkodom a fejemet.



Nagyon szépek a somok is idáig, remélem nem ég meg a levelük a nyáron.



Hogy ez mi? Ottawensis superba borbolya. Ebből ültettem hátra sövénynek kötésben, sövénykének öt darabot csak úgy egymás mellé, meg elszórtan ide-oda. Végtelenül igénytelen, ugyanakkor gyönyörű.


Tudom, teljesen ránk sötétedik, de még ezt az egyet nézd meg, a sensation orgona, idén ültettem, és hajolj csak közelebb, van illata! Miért csodálkozom? Valahol olvastam, hogy ugyan gyönyörű a cirmos virágzása, viszont sajnos nem illatos. És nem is igaz, mert ennek finom illata van, érzed?

Köszönöm, hogy velem tartottál, legközelebb korábban kezdjük a nézelődést. Jó?




2013. április 26., péntek

Áprilisi (szín)kavalkád

Elképesztően gyorsan beindult a vegetáció, minden zöldell, virágzik, hajt, csicseregnek a madarak, zümmögnek a bogarak, még gyíkokat is láttam.
Sajna a gazok sem akarnak lemaradni a fejlődésben, úgyhogy ha egész nap csak kapálnék, az sem látszana meg a kerten. Jó, jó, ekkora kerten, ami jókora kert, de akkor is. Néha elkeserít, hogy nem látom a végét, vegyszerhez nyúlni pedig nagyon nem szeretnék, de nem biztos, hogy megúszom.

Szerencsére van egy jó kis kapálógépem, a Robi, na, Ő ezerszer ügyesebb, mint én, úgyhogy lehet, mégis van remény. Majd Őt is lefényképezem egyszer munka közben, elvégre nem akármilyen jóképű kapálógép ám!

Öntözni is elkezdtem. Nemcsak a kevéske veteményt, hanem az ősszel, illetve most tavasszal ültetett növényeket is. Nem hagyhatom cserben őket, ha már egyszer hozzám kerültek. Úgyhogy beüzemetük a szivattyút, és cipeljük a vödröket, mert a slag nem ér el a kert végéig. Kellene már egy kis eső.....


Az imbricata pendula "árnyékában" újra gyönyörű nagyra nőtt az évelő pipacs. Szereti ezt a helyet.
Egy másik részen is volt, ő nem nőtt ilyen szépre, viszont idén szétszedtem, s átültetgettem. Remélem beindulnak.


Pünkösdi rózsa féle, érdekes, keskeny levelekkel. Elég egzotikus kinézete van.


Új szerzemény, juhar crimson princess, kis gyönyörűség.
Jujj, elfelejtettem lefényképezni a blood goodot az előkertben! Na mindegy, az majd a következőben lesz.


Már bimbós a fűszercserje, a levelekkel együtt jönnek a virágok is.


Lychnis kedves, ezt csak neked tettem föl, ilyen most a kikeleti bangita.



Galambfa is szépen levelesedik, ez három napja készült, azóta már szinte teljesen kibontotta a levélkéit. De mikor fog még virágozni?!..


Szintén új szerzemény, új hajtások vannak a kalmián. Virágzásban az idén nem reménykedem, azt hiszem annak is örülhetek, ha jövőre is le tudom fényképezni.


Susan magnólia, mögötte a Wada's , már csak levelekkel. Sajnos nagyon hamar elvirágzottak a mangóliák ebben a melegben.


Ilyen gyönyörű pirosas, keskeny leveleket hoz a Wada's Memory magnólia.


Csüngő nutka hamisciprus, kis balerinám, szereti ha fényképezik, mit tehetnék hát?


Barackszínű virágokkal megrakott japánbirs.


A vadcitrom is tele van új, üdezöld hajtásokkal.


Piros tulipán..

Sárga tulipán...

A díszkörte virágai, jaj de szép kis fa ez.


Red Robin korallberkenye a szép piros hajtásaival. Ezért mindenképpen érdemes megmetszeni, hogy ilyen szép leveleket hozzon.


Ilyen szép nárciszom (is) van!


Sensation orgona bimbói, nem tudom miért lettek haloványak, bezzeg mögötte a gaz, az szép élesen látszik.


Gyönyörű perzsafám, nagyon szép formás már, én pedig igen-igen szégyellem magam, mert tavaly még olyan otrombaság is eszembe jutott, hogy innen kivágom, mert kell a hely másnak.




Piros virágú japánbirs.


Hát nem gyönyörűek ezek a fényes levelek? A mongol hárs ilyenekkel örvendeztetett meg.


Persze a hátsó részen most is fújt a szél, úgyhogy íme, egy lobogó, ám fényes korona.




Ilyen szépséges már a karl fuchs deodár cédrus. Egyik kedvencem a sok közül..


Gyöngyvessző, cinerea grefsheim, sövénynek ültettem, még nem nőttek össze.


Bóbitacserje édes kis mosókeféi. Bűbájosan mutat, pedig csak 50 centis az egész növény. Remélem, tényleg gyorsan nől!



Josika orgona, nem sok kell a teljes virágzáshoz.



Ültettem még két szerb lucot, sokkal szebb így, hogy három fenyőfák vannak. Nagyon élvezem, ki-be járkálok közöttük. Már bánom, hogy több helyen nem csináltam ilyen hármas csoportokat. De késő bánat, ebgondolat!

Jön egy újabb dolgos hétvége, némi fotózással, úgyhogy majd jelentkezem!
Mindenkinek csodaszép, élvezetes hétvégét.